Az online gyűlölködők elleni törvényen dolgozik a német kormány

A tervezett törvény egyik fő eleme a platformüzemeltetőkkel szembeni, az ellenséges fiókok letiltására irányuló polgári jogi igény, amely először szabályozná törvényben az ilyen jellegű igényeket.

A német igazságügyi miniszter ma bemutatta a "digitális erőszak" és az anonim gyűlöletbeszéd elleni védekezést célzó törvény főbb pontjait, amely a felhasználói fiókok blokkolását és a platformüzemeltetők IP-címek közzétételére való kötelezését célozza. Marco Buschmann (FDP) a "digitális erőszak védelméről szóló törvény" révén arra kívánja kényszeríteni a platformokat, hogy drasztikusabb lépéseket tegyenek a gyűlöletbeszéddel szemben, tehát nem elég a sértő bejegyzések törlése, hanem az ilyen felhasználókat ki is kell tiltaniuk. "A konkrét esetekben történő büntetőjogi felelősségre vonás mellett olyan eszközökre is szükség van, amelyekkel csökkenthető a névtelen "gyűlöletfiókok" láthatósága és befolyása. Ennek során a közösségi hálózatok üzemeltetőit is felelősségre kell vonni" - jelentette ki Carmen Wegge, a szociáldemokrata párt (SPD) képviselője.

A javaslatban megfogalmazott főbb pontok szerint ahhoz, hogy egy adott fiókot blokkolni lehessen a felhasználónak súlyosan meg kell sértenie az áldozat személyiségi jogait. A javaslat különösen akkor teszi lehetővé a fiókok letiltását, ha az agitátor ismételten sértegeti áldozatát az interneten. A fiók blokkolását olyan esetekben is lehetővé kell tenni, amikor csak a fiók neve áll rendelkezésre és a tulajdonos valódi neve nem azonosítható. Ahhoz, hogy az ilyen profilok zárolását napokon belül végre lehessen hajtani a kerületi bíróságoknak kirívó esetekben ideiglenes végzést kellene kiadniuk. Bár a javaslat körvonalazza, hogy a felfüggesztéseket "csak ésszerű ideig" szabad elrendelni, Buschmann nem közölt részleteket a maximális időtartamról.

Persze ez nem mindenkinek elég. Tabea Rössner, a digitális bizottság elnöke, zöldpárti képviselő szerint "a törvénynek nem csak akkor kellene hatályba lépnie, ha valaki többször is elkövet digitális erőszakot. Figyelembe kell venni, hogy a digitális erőszak sokféle formában és fórumon zajlik" - mondta. "Ami az ismétlődés kockázatát és az arányosságot illeti, minden bizonnyal messzebbre mutató jogi buktatókat kell figyelembe venni" - mondta Catarina dos Santos-Wintz, a Kereszténydemokrata Unió tagja.


Marco Buschmann német igazságügyi miniszter
Az érintett szolgáltatónak a profilok tulajdonosát a kitiltásról a végrehajtás előtt tájékoztatnia kell, és lehetőséget kell biztosítania az ellentmondásra. Ily módon a "digitális erőszak" elleni védelem nem veszélyezteti a szólásszabadságot és a letiltási kérelmek nem használhatók fel a jogos kritika elfojtására. "Fontosnak tartom, hogy ne szűkítsük le kérdést a profilok kitiltására, mert az csak az egyik elem. A digitális erőszak nem csak tűrhetetlen, hanem gyakran az érintettek fájdalmával jár együtt. A hatékony jogi védelem ezért a jogállamiság központi követelménye" - mondta Jens Zimmerman, az SPD digitális szóvivője.

A gyűlölet által érintetteknek is joguk lesz arra, hogy több információt kapjanak az ellenségeskedést szító személyről. A cél az, hogy azonosítani lehessen az álnév mögé bújó személyt. Ezért a platformüzemeltetőknek közzé kell tenniük a gyűlölködő fiók mögötti IP-címet. Ezt követően az IP-cím alapján ki lehet kérni a távközlési szolgáltatótól, hogy az melyik előfizetéshez tartozik, azaz hogy ki használta ezt az IP-címet. A tulajdonost ezután kártérítésért be lehet perelni vagy büntetőeljárást lehet indítani.

Az IP-cím megismeréséhez eddig nem volt joga az anonim gyűlöletbeszéd áldozatainak, ami megnehezítette a fellépést. Persze az IP-címek nyilvánosságra hozatala korlátozhatja az anonimitáshoz való jogot. "Ez olyan embereket veszélyeztet, akik az interneten az anonimitás védelmére támaszkodnak. Könnyen felhasználható például névtelen bejelentők felelősségre vonására, újságírók névtelen forrásainak leleplezésére és így tovább" - magyarázta Patrick Brayer európai parlamenti képviselő.

A tervezet véleményezése május 26-ig tart, a Bundestag a törvénytervezetről annak beterjesztése után, 2023 második felében szavaz majd.