Arcfelismerőt használnak a brit boltok a tolvajok ellen

A brit kereskedők egyre gyakrabban használják a technológiát a bolti lopások elleni küzdelemben, ami kérdéseket vet fel a szabályozással kapcsolatban.

Az arcfelismerő technológia rendőrségi felhasználását az elmúlt években világszerte sokat vizsgálták, de a magánvállalkozások általi alkalmazása kevesebb figyelmet kapott. Most, hogy a mesterséges intelligencia berobbant és a költségek csökkennek, ezek a rendszerek egyre jobban behatolnak az emberek életébe. Az arcfelismerés már nem csak a kormányzati szervek hatáskörébe tartozik, hanem egyre gyakrabban alkalmazzák a bolti tolvajok és a problémás ügyfelek azonosítására.

A Facewatch nevű brit cég egy azonos nevű arcfelismerő szolgáltatást működtet, melyhez bármely kiskereskedő csatlakozhat. Ha az egyikből ellopnak valamit, a biztonsági őr az áruházi kamera képét lementve feltöltheti a cég adatbázisába az elkövető arcát, és ha az illető utána bármely olyan üzletbe belép, amely szintén csatlakozott a szolgáltatáshoz, az üzlet személyzete riasztást kap. A rendszert Angliában országszerte használják olyan kiskereskedők, akiket frusztrál a kisstílű bűnözés. A Brexit és a pandémia miatti gazdasági nehézségek keményen érintették a szigetországot, nagyon sokan csak pelenkákat, élelmiszereket, állateledeleket és más olcsó árukat lopnak, de ezekkel a rendőrség nem igazán foglalkozik, gyakran ki sem mennek a helyszínre. Tehát a Facewatch mindössze havi 250 fontért hozzáférést kínál egy személyre szabott megfigyelési listához, amelyet az egymáshoz közeli üzletek megosztanak egymással. Amikor a Facewatch észrevesz egy megjelölt arcot azt egy okostelefonon jelzi, és utána az alkalmazottak eldönthetik, hogy szemmel tartják-e az illetőt, vagy megkérik, hogy távozzon.

Az arcfelismerő technológia egyre jobban terjed, annak ellenére, hogy az Európai Unió olyan szabályokon dolgozik, amelyek betiltanák számos felhasználási módját. A demokratikus országok terén Nagy-Britannia kakukktojás, mert már nem EU tag, és a bíróságok és a szabályozó hatóságok jóváhagyták a használatát. A londoni és cardiffi rendőrség olyan technológiával kísérletezik, amely az utcán sétáló körözött bűnözőket azonosítaná, míg májusban III. Károly király koronázásakor a tömeg átvizsgálására használták. A kiskereskedők általi alkalmazás azonban felvet olyan jogi problémákat, hogy például az egyéneknek nincs módjuk tudni, hogy felkerültek egy megfigyelési listára, vagy hogy hogyan fellebbezhetnek az ellen. Jogi szakértők szerint ráadásul a kisebb bűncselekmények esetében aránytalan megoldásnak minősül.

Fraser Sampson, Nagy-Britannia biometrikus és térfigyelő kamerákért felelős biztosa szerint az arcfelismerő technológia körül sok a bizonytalanság, mert a múltban a témát leginkább a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok és a rosszul működő algoritmusok tematizálták. "Úgy gondolom, hogy a gyorsaság, a méret, a pontosság és a költségek tekintetében az arcfelismerő technológia bizonyos területeken szó szerint döntő tényezőnek bizonyulhat." - mondta. "Valószínűleg elkerülhetetlen a megjelenése és alkalmazása, csak a mikor a kérdés."


Kamerák és az arcfelismerő technológia használatát jelző felirat egy kisboltban
A Facewatchot 2010-ben alapította Simon Gordon, egy London központjában található, 19. századi, népszerű borbár tulajdonosa, amely pinceszerű belső teréről és a zsebtolvajok körében való népszerűségéről ismert. Ezért Gordon szoftverfejlesztőket bízott meg azzal, hogy hozzanak létre egy online eszközt a biztonsági kamerák felvételeinek a hatóságokkal való megosztására, remélve, hogy ezzel időt takarít meg az incidensek bejelentésekor és több letartóztatást eredményez. A folyamat során Gordon érdeklődni kezdett a biztonságtechnológia iránt, figyelemmel kísérte az arcfelismerés fejlődését, és egy olyan megfigyelési lista ötletével állt elő, amelyet a kiskereskedők egymással megoszthatnak és amelyhez hozzájárulhatnak. Elképzelése szerint ez ugyanaz, mint amikor a bolti tolvajok fotóit kirakják az üzletek bejáratához vagy a pénztárgép mellé, de egy kollektívan kezelt adatbázisba rendezve, és azzal felturbózva, hogy valós időben azonosítani lehet a rosszfiúkat.

A szoftver kereskedelmi felhasználása 2018-ban kezdődőtt, és ma már közel 400 üzletben működik Nagy-Britanniában. A borbárjában maximálisan bevált: a csúcson évi 80 feljelentést kellett tennie, de ez havi két esetre mérséklődött. A cég a Real Networks és az Amazon által gyártott arcfelismerő szoftvert licenceli. Ha egy ember besétál egy ezzel védett üzletbe, a több millió képen és videón betanított rendszerek megjelölik az arca jellemzőit és összevetik a nemkívánatos személyek adatbázisával. A Facewatch megfigyelési listája folyamatosan bővül, ahogy az üzletek feltöltik a bolti tolvajok és a problémás vásárlók fotóit. Ha egy személy egyszer felkerül a listára, egy évig marad rajta, mielőtt törlésre kerülne.

A Facewatch rendszerének riasztása nem automatikus, a tévedések kizárására egy embernek is meg kell erősítenie az egyezést. Ehhez először egy olyan személy kap értesítést, aki átment egy "szuperfelismerő" teszten - valaki, akinek különleges tehetsége van az arcok megjegyzésére. A szuperfelismerő ezt másodperceken belül megteszi, majd adott esetben riasztást küld. Bár a vállalat irányelveket hozott létre a téves azonosítás és más hibák elkerülésére, problémák így is előfordulnak.


Simon Gordon, a londoni Gordon’s Wine Bar tulajdonosa 2010-ben alapította a Facewatch-ot
Októberben az angliai Bristol egyik szupermarketjében egy tejet vásárló nőt szembesített egy alkalmazott, és távozásra utasította. Azt mondták neki, hogy a Facewatch eltiltott bolti tolvajként jelezte őt. A nő - aki a neve elhallgatását kérte adatvédelmi okokból, és akinek történetét az ügyvédje és a Facewatch által biztosított anyagok is alátámasztották - azt mondta, hogy biztosan tévedés történt. Amikor néhány nappal később felvette a kapcsolatot a Facewatch-cal, a cég bocsánatot kért, mondván, hogy téves személyazonosságról van szó. Miután a nő jogi lépésekkel fenyegetőzött, a Facewatch beleásta magát a nyilvántartásába és kiderült, hogy a nő egy 10 hónappal korábbi 20 fontos incidens miatt került fel a megfigyelési listára. Egy nő egy önkiszolgáló pénztárnál bankkártyával fizetett, az automata nem vonta le tőle a pénzt, amit a nő állítása szerint nem vett észre, ezért sétált ki az üzletből. A Facewatch szerint a rendszer "tökéletesen működött", de bár a technológia helyesen azonosította a nőt, nem sok teret hagyott az emberi mérlegelésnek. Sem a Facewatch, sem az üzlet, ahol az incidens történt nem vette fel a kapcsolatot a nővel, hogy tudassa vele, hogy megfigyelési listára került és hogy megkérdezzék mi történt.

Polgárjogi csoportok aggályokat fogalmaztak meg a Facewatchcsal kapcsolatban, és felvetették, hogy a rendszer alkalmazása a kisstílű bűncselekmények megelőzésére illegális lehet a brit adatvédelmi törvény értelmében, amely megköveteli, hogy a biometrikus technológiáknak "jelentős közérdekűséggel" kell rendelkezniük. A Big Brother Watch nevű civil társadalmi csoport "a végletekig orwellistának" nevezte a rendszert. Madeleine Stone, a szervezet jogi és politikai felelőse szerint a Facewatch "normalizálja a reptéri biztonsági ellenőrzéseket olyan mindennapi tevékenységeknél, mint például egy palack tej vásárlása".


Aki belép a boltba, beleegyezik abba, hogy rögzíthessék az arcát
Az Egyesült Királyság adatvédelmi szabályozó hatósága, az Információs Biztos Hivatala egy évig tartó vizsgálatot folytatott a Facewatch ellen. A hivatal arra a következtetésre jutott, hogy a Facewatch rendszere a törvény szerint megengedett, de csak ha a vállalat változtat a működésén. Stephen Bonner, a hivatal szabályozási felügyeletért felelős helyettes biztosa elmondta, hogy több megfigyelést jelző feliratot helyeznek el az üzletekben, az üzletek között csak a súlyos és erőszakos bűnözőkkel kapcsolatos információkat osztanák meg, és csak a visszaeső bűnözőkről küldenek majd riasztásokat. Ez azt jelenti, hogy az emberek nem kerülnek fel a megfigyelési listára egyetlen kisebb szabálysértés után, mint ahogy az a bristoli nővel történt. "Ez csökkenti a tárolt személyes adatok mennyiségét, csökkenti annak az esélyét, hogy az egyének tisztességtelenül kerüljenek fel egy ilyen listára, és valószínűbbé teszi, hogy az pontos lesz" - mondta Bonner. Szerinte a technológia "nem különbözik attól, mintha egy üzlet nagyon jó biztonsági őrökkel rendelkeze".

Liam Ardern, a 23 Spar kisboltot birtokló Lawrence Hunt üzemeltetési vezetője úgy becsüli, hogy a Facewatch 2020 óta több mint 50 000 fontot takarított meg a vállalatnak. Az arcfelismerés adatvédelmi kockázatait túlzónak nevezte. Az egyetlen példa a téves azonosításra, amelyre emlékezett, az volt, amikor egy férfit összetévesztettek az egypetéjű ikertestvérével, aki bolti lopást követett el. A kritikusok figyelmen kívül hagyják, hogy az olyan üzletek, mint az övé, nagyon szűk haszonkulccsal működnek, mondta. "Könnyű nekik azt mondani, hogy ez ellenkezik az emberi jogokkal" - mondta Ardern. "Ha nem sikerül visszaszorítani a bolti lopásokat, akkor az üzleteknek árat kell emelniük vagy embereket kell kirúgniuk."