Pénzt akarnak keresni Kínában a nyugati chipgyártók

Mindent megtesznek az amerikai exportkorlátozások megkerülésére, külön a kínai piacra szánt butított verziókat állítanak elő.

Miután az USA korlátozásokat vezetett be az MI-gyorsító processzorok Kínába történő értékesítésére, az Nvidia - és később az Intel is - piacra dobta szilíciumlapkáinak butított változatait, amelyeket anélkül lehetett az ázsiai országba exportálni, hogy megsértették volna a jogszabályokat. Most az AMD dolgozik egy saját exportképes processzoron, amelyet a kínaiak számára is eladhat. "Kína nagyon fontos piac számunkra, természetesen az egész portfóliónkban, így gondolkodunk a gyorsítók piacára való bevonásukon is" - mondta Lisa Su, az AMD vezérigazgatója az elemzőknek a gyártó második negyedéves eredménybeszélgetésén. "A tervünk természetesen az, hogy teljes mértékben megfeleljünk az amerikai exportellenőrzésnek, de úgy gondoljuk, hogy van lehetőségünk arra, hogy terméket fejlesszünk ki az MI-megoldásokat kereső kínai vevőink számára, ezért ebben az irányban is fogunk dolgozni".

Hogy ez a gyorsító milyen lehet azt Su nem részletezte, az AMD-nek azonban az Intelhez hasonlóan több lehetősége is van a kínai piac megszólítására. Az amerikai chiptervező jelenlegi MI-útiterve APU-kat, GPU-kat, FPGA-kat és beágyazott gyorsítókat tartalmaz, mint amilyenek a Ryzen 7040 mobil processzorokban találhatók. A tavaly bevezetett amerikai exportkorlátozások 600 GB/sec-nál nem nagyobb sávszélességet szabtak meg ezeknek a kártyáknak az összekapcsolására. Ez arra a sebességre vonatkozik, amellyel a gyorsítók képesek egymással adatot cserélni - ez fontos tényező az olyan rengeteg paramétert tartalmazó MI-munkaterhelések, mint a nagy nyelvi modellek képzésekor.

A korlátozások megtiltották a csúcsminőségű, amerikai gyártású GPU-k és gyorsítók - köztük az Nvidia A100, az Intel Gaudi2 és az AMD MI250X - Kínában történő értékesítését. De nem sokáig: a szabályok életbe lépését követő egy hónapon belül az Nvidia bejelentette az A100-as egy olyan változatát, amelyben megfelezték a memóriát és kétharmadára csökkentették az összeköttetés sávszélességét. A grafikus óriás ezután az év elején piacra dobta a Hopper architektúrán alapuló, Kína-barát H800-at. Az Intel júliusban csatlakozott a bulihoz a Gaudi2 HL-225B bevezetésével, amelyet szintén kifejezetten a kínai piacra terveztek. Az amerikai kereskedelmi korlátozásoknak való megfelelés érdekében az Intel nagyjából 17 százalékkal korlátozta az összeköttetés sávszélességét.


Az AMD Instinct MI250X tenyérnyi méretű
Ahhoz, hogy az AMD a meglévő MI200-as sorozatú alkatrészeit Kínában értékesíteni tudja, neki is csökkentenie kellene a GPU-k összekapcsolási sebességét. Az MI250X specifikációs lapjából ítélve legalább kettőt le kellene vágnia a chip nyolc 100 GB/mp-es kapcsolatra képes Infinity Fabric csatlakozójából. Az azonban, hogy a chipgyártóknak milyen mértékben kell csökkenteniük a chipjeiket, mozgó célpont lehet, mert előfordulhat, hogy a Biden-kormányzat még szigorúbb korlátozásokat vezet be az MI-gyorsítók Kínába történő értékesítésére vonatkozóan.

A múlt héten két képviselőházi képviselő - Mike Gallagher (republikánus) és Raja Krishnamoorthi (demokrata) - akik mindketten a Kínai Kommunista Pártot figyelő különbizottságban dolgoznak, úgy vélték, hogy a meglévő kereskedelmi korlátozások nem mennek elég messzire. A kétpárti duó azzal érvelt, hogy az amerikai mesterséges intelligencia processzorok más országoknak történő eladása még mindig veszélyt jelent az amerikai érdekekre, és hogy az összekapcsolási sebességkorlátoknak még alacsonyabbnak kellene lenniük. Az, hogy a Fehér Ház továbblép-e a szigorúbb korlátozásokkal, még vita tárgyát képezi - különösen a közelgő választások miatt. Az Intel és a Qualcomm vezetője nemrégiben Washingtonba utazott, hogy ismertessék a a képviselőkkel a szigorúbb szabályok hatásait a vállalkozásukra.