Kína akadályozza Ukrajnát a drónokhoz való hozzájutásban

Ahogy az Oroszországgal vívott háború egyre hosszabbra nyúlik, úgy folyik a verseny az újabb és halálosabb repülőgépek gyártásáért. Ez harcot jelent a Kínán keresztül futó globális elektronikai ellátási láncokért.

Az Ukrajnában harcoló katonák által használt drónok csak az ellátási lánc utolsó, bár leghalálosabb részei. A kínai gyáraktól a frontvonal közelében lévő pincékig húzódik, ahol az ukrán katonák hobbidrónokat alakítanak át harci fegyverré. Az első lépés egy módosított akkumulátor felcsatolása, hogy az messzebbre tudjon repülni, majd egy házi készítésű gránátot kötnek az aljára, és a kütyüket máris orosz lövészárkok és tankok fölé, vagy egyenesen beléjük repítik. Ezen légi járművek olyannyira hatékonyak a harcban, hogy elképesztő mennyiség fogy belőlük, és az új készletek felkutatása komoly feladattá vált.

Az ukrajnai harcokban az emberiség történelmének minden eddigi konfliktusánál fontosabbak a drónok. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyre nagyobb a függőség a repülő járművek beszállítóitól - konkrétan Kínától. Míg Irán és Törökország az Oroszország és Ukrajna által használt nagyméretű, katonai célú drónokat gyárt, addig a frontvonalon mindenütt jelenlévő olcsó lakossági drónok nagyrészt Kínából származnak, amely a világon a legnagyobb gyártója ezeknek az eszközöknek. Ez rejtett befolyást biztosított Kínának egy olyan háborúban, amelyet részben szórakoztató elektronikai eszközökkel vívnak.


A DJI Matrice 300 Ukrajnában - ez a típus három kilót szállítva 55 percig tud repülni
Az ukránok a drónok minden fajtáját megvizsgálták melyiket lehet a legjobb fegyverré alakítani, de a készletek biztosításával nehezen tudnak megbirkózni. Ezek az erőfeszítések szinte legyőzhetetlen akadályokba ütköztek szeptember 1-jén, amikor hatályba léptek a drónalkatrészek exportját korlátozó új kínai szabályok, aminek hatására a kínai beszállítók visszafogták eladásaikat. A szegmensben főszereplő kínai vállalatok a DJI, az EHang és az Autel. Ezek ma már évente több millió darabot gyártanak ezen légi eszközökből főként amatőr fotósok és professzionális videósok számára, messze megelőzve más országokat. A DJI, Kína legnagyobb dróngyártója a DroneAnalyst nevű kutatócsoport szerint a globális fogyasztói drónpiac több mint 90 százalékát uralja.

A kínai vállalatok az elmúlt hónapokban visszafogták a drónok és -alkatrészek ukránoknak történő értékesítését. Az eladásra még hajlandó kínai cégek is gyakran bonyolult közvetítői hálózatok igénybevételét kérik a vevőktől, hasonlókat azokhoz, amelyeket Oroszország is használ az amerikai és európai exportellenőrzések kijátszására. Az ukránok manapság kénytelenek kölcsönkérni és csempészni a szükséges dolgokat, hogy pótolni tudják a felrobbantott kütyüket. A Royal United Services Institute, egy brit biztonsági kutatóintézet szerint Ukrajna havonta mintegy 10 000 drónt veszít el. Sokan attól tartanak, hogy Kína új, a drónok alkatrészeinek értékesítését korlátozó szabályai tovább súlyosbíthatják az ukrán ellátási lánc gondjait a tél beállta előtt.


Ezek az akadályok növelik Oroszország előnyét. A kínai vállalatok által Ukrajnába irányuló közvetlen drónszállítmányok idén júniusig alig több, mint 200 000 dollárt tettek ki a kereskedelmi adatok szerint. Ugyanebben az időszakban Oroszország legalább 14,5 millió dollár értékben kapott drónokat közvetlenül a kínai kereskedelmi vállalatoktól. Hivatalos ukrán vámadatok szerint persze Ukrajnába még mindig több millió dollárnyi kínai gyártmányú drón és alkatrész áramlik, de ezek legtöbbje európai közvetítőkön keresztül. Az ukránok túlórában próbálnak minél több ilyen eszközt legyártani felderítésre, bombák ledobására és irányított rakétaként való felhasználásra. Az ország 1 milliárd dollárt különített el egy olyan programra, amely támogatja az induló drónipari vállalkozásokat és más drónbeszerzési erőfeszítéseket.

Az ukrán katonáknak, akik a háború első napjaitól kezdve elektronikai barkácsolásra kényszerültek, most amatőr ellátási lánc menedzsereknek is kell lenniük. A katonák barátokon és támogatókon keresztül vásárolnak új antennákat a felderítő drónokhoz, hogy megakadályozzák az orosz rádiózavarást. "Egyre bonyolultabb ellátási láncokat kell újra feltalálnunk" - mondta Maria Berlinska, a harci drónok régi szakértője és az ukrajnai Victory Drones projekt vezetője, amely a csapatokat képzi ki a technológia használatára. "Meg kell győznünk a kínai gyárakat, hogy segítsenek nekünk az alkatrészekkel, mert ők nem szívesen segítenek nekünk." A háború megnyerése "technológiai maratonná vált" - mondta.


A Reactive Drone drónja eredetileg permetezésre készült
Egy saját fejlesztésű fegyver a "denevér" néven ismert átalakított mezőgazdasági drón. A katonák a Dnyipro városa mellett tartott gyakorlatokon egy kukoricaföld felett repülve homokkal töltött palackokat dobnak le róla a célpontként szolgáló ponyvákra. Ezek az egységek 20 kilogrammot tudnak szállítani. Az ormótlan, rotoros bombázókat a Reactive Drone ukrán cég gyártotta, amely a kínai iparpolitikának köszönheti létét. A céget 2017-ben alapította Olekszij Kolesnyk, régen a gazdák ezeket a mezőgazdasági drónokat rovarirtó szerek permetezésére használták Kelet-Ukrajnában. De amikor a háború elkezdődött, minden megváltozott: Kolesnyik csapata napokon belül harcra alakította át azokat. Hasonló őrület zajlott le Ukrajna-szerte: a szükségből fakadó leleményesség sokakat arra késztetett, hogy a fogyasztói technológiát élet-halál forgatókönyvek szerint újrahasznosítsák. A drónok aszimmetrikus fegyverré váltak, bombákat dobtak le és madártávlatból látták a célpontokat.

A háború első heteiben az ukrán katonák a DJI által gyártott Mavic quadcopterre támaszkodtak. Erős rádiókapcsolatával és könnyen kezelhető vezérlésével a Mavic ugyanolyan fontos és mindenütt jelenlévő eszközzé vált, mint az Elon Musk SpaceX által gyártott Starlink műholdak, amelyek a katonák kommunikációját segítik. De 2022 áprilisában a DJI közölte, hogy beszünteti tevékenységét Oroszországban és Ukrajnában. A vállalat bezárta márkaboltjait ezekben az országokban és leállította a közvetlen értékesítés nagyrészét. Ehelyett az online adománygyűjtők által támogatott önkéntesek ezrével hozták a helikoptereket Ukrajnába, főként Európából. Oroszország eközben továbbra is kínai exportőrökön keresztül kapja a drónokat.


DJI AeroScope
Az orosz és ukrán katonák egyéb DJI-termékeket is elkezdtek használni, köztük az AeroScope-t. Ez egy antennával ellátott doboz, amelyet a földön lehet felállítani, hogy az általa küldött jelek érzékelésével nyomon kövesse a drónok helyét. A rendszer veszélyesebb tulajdonsága, hogy képes megtalálni a DJI drónokat távolról irányító pilótákat. Emiatt roham indult a DJI szoftverének feltörésére, hogy a nyomkövető funkciót kikapcsolják. A tavalyi év végére a szoftveres megoldások és hardveres javítások, például erősebb antennák keveréke többnyire megoldotta a problémát. "Az AeroScopes hatékonysága nem ugyanaz, mint egy évvel ezelőtt" - mondta Jurij Scsihol, a kiberbiztonságért felelős ukrán Állami Különleges Kommunikációs Szolgálat vezetője.

Mindazonáltal a DJI termékeivel továbbra is élet-halál harc zajlik a fronton. Valahányszor a vállalat frissítette szoftverét, a pilóták és a mérnökök versenyt futottak, hogy feltörjék a biztonsági védelmeket és módosítsák azokat, és tippeket osztottak meg csoportos csevegésekben. A DJI többször felhívta forgalmazói figyelmét arra, hogy megtiltotta nekik, hogy termékeket vagy alkatrészeket adjanak el oroszországi és ukrajnai vásárlóknak.


Most a legnagyobb probléma a drónok mennyisége és a gyártási kapacitás. A Reactive Drone dnyiprói üzemébe - ahol a frontvonalnak szánt drónokon dolgoznak a technikusok - egyelőre Kínából szerzik be az alkatrészeket, mert a tulajdonosnak személyes kapcsolatai vannak a kínai gyárakkal. Eddig csak egyszer volt bajuk belőle, amikor egy a drónjaikról készült online videó felkeltette a kínai hatóságok figyelmét, és az általuk használt kamerát gyártó vállalat nyilvánosan megszakította velük a kapcsolatot. Azonban egy kínai szabályváltozás bármikor megnehezítheti a sötétben lecsapó új drónhoz szükséges éjjellátó kamerák beszerzését. "Még ha olyan címkéket is látunk egy alkatrészen, mint Made in USA vagy Ausztrália, attól még az egészet Kínában gyártják" - mondta. "Valami olyat gyártani, ami hatékonyan helyettesítheti Kínát, tényleg közel lehetetlen".

A háború elhúzódásával az ukrán katonák azon dolgoztak, hogy az olcsó kínai drónokat halálosabbá tegyék. A frontot idén elárasztó egyik új fejlesztés olyan villámgyors hobbista versenyző drónok, amelyekre bombákat szerelve emberi irányítású rakétaként működnek. Ezek FPV, azaz első személyű nézetből irányított eszközök, ezeket a drónokat virtuális valóság szemüveggel irányítják távolból, és a nehézfegyverek olcsó alternatívájaként szolgálnak. A gépeket és alkatrészeiket néhány, többnyire kínai cég, például a DJI, az Autel és a RushFPV értékesíti.


Kelet-Ukrajnában a 92. gépesített dandár katonái nemrégiben teszteltek egy FPV-t. Míg az egység 19 éves Darwin hívójelű volt orvostanhallgatója virtuális valóság szemüveggel irányít, addig a közelben lévő Avokádó hívójelű megfigyelő egy DJI Mavic-kal a magasból irányítja őt. "Az emberek szerencsét kívánnak nekünk a vadászathoz, de ez inkább horgászat, mint vadászat" - mondta Darwin. "Hosszú ideig eltarthat." A Darwinhoz és Avocadóhoz hasonló tandemek a háború rendszeres szereplőivé váltak. Avokádó, a Mavic pilótája nagyobb magasságból látja a célpontot, így végig tudja követni az FPV pilótáját, Darwint a célponthoz vezető úton. A virtuálisvalóság-headset segítségével Darwin alig lát mást, mint az alatta száguldó tájat. Gyakran nyolc kilométert vagy annál is többet kell így repülnie, kikerülve az orosz zavaró egységeket. Ha sikeres a küldetés, akkor egy 500 dolláros FPV képes akár egy 1 millió dolláros fegyverrendszert is megsemmisíteni, és természetesen felkerül róla a felvétel a közösségi médiába. A pilóták szerint azonban a támadások kevesebb, mint egyharmada sikeres.

A fronttól távol önkéntesek és cégek azon dolgoznak, hogy minél több FPV-t szerezzenek be. Az ukrán beszállítók szerint a katonáknak valószínűleg havonta akár 30 ezerre is szükségük lehet. Az ukrán kormány azt tervezi, hogy az év hátralévő részére 100 000 darabot biztosít az eszközökből. Az ukránok az oroszokkal versengenek, hogy a közvetlenül értékesíteni hajlandó kínai cégektől vásárolhassanak ilyen drónokat. Az oroszok gyakran előnyben vannak, mert magasabb ajánlatot tudnak tenni és nagyobb tételeket tudnak rendelni. Az oroszoknak való értékesítés politikailag is biztonságosabb a kínai vállalatok számára. Az ukrán Escadrone cég versenydrónokat alakít át kamikaze drónokká az ukrán hadsereg számára. A vállalat régóta Kínából szerzi be a repülő járművek összeszereléséhez szükséges alkatrészeket. Alapítójuk, Andrii szerint a kínai vállalatok profitéhségből mindkét félnek eladnak. "A kínai cégek azt mondják nekem, hogy utálják az oroszokat, Ukrajna a legjobb" - mondta. "Aztán látom a motorjaikat orosz drónokon is".

Az ukrán drón-ipari komplexum kiépítésére irányuló erőfeszítések mögött Mihajlo Fedorov, Ukrajna digitális minisztere áll. Tavaly év vége óta ő vezeti az ukrán hadiipar újjáélesztésére tett erőfeszítéseket, a dereguláció és az állami finanszírozás segítségével távirányítású csapásmérő erő kiépítésén dolgozik. Ez magában foglalja új, nagy hatótávolságú, mélyen Oroszországban csapásmérésre képes drónok kifejlesztését éppúgy, mint az ukrán vállalatok új generációjának létrehozását egy drónflotta kiépítése érdekében. Az elképzelés része az is, hogy az ország diverzifikálódjon a külföldi beszállítóktól, például Kínától.


Mihajlo Fedorov, Ukrajna digitális minisztere
"Az államnak meg kell teremtenie a legjobb feltételeket, biztosítania kell a finanszírozást, hogy megnyerjük a technológiai háborút Oroszországgal szemben" - mondta Fedorov, akinek a Digitális Átalakulásért felelős minisztériuma felügyeli azt a kormányzati projektet, amelynek keretében idén 1 milliárd dollárt költenek drónokra. Elismerte, hogy néhány kisebb cégnek problémái akadtak a kínai beszállítókkal, de azt mondta, hogy összességében ez nem jelentett nagyobb fennakadást. "Természetesen problémákkal szembesülnek" - mondta. "De azt mondani, hogy vannak olyan szuperkritikus problémák, amelyek megakadályozzák a fejlődést - ilyen nincs".

Kijev környékén pezseg a szféra, lelkes fiatalok rejtett műhelyekben házi készítésű repülő járművek feltalálásán dolgoznak. A napraforgó- és repcemezőkkel körülvett helyi lőtér új szerkentyűktől hemzseg, amelyek tesztek egész során mennek keresztül, mielőtt hadrendbe állítanák őket. De a startup szellemnek vannak határai. A készítők panaszkodnak a kormány kis volumenű szerződéseire, a pénzhiányra és a tervezés hiányára. A szkeptikusok szerint a kormány egy kockázatos kísérletet folytat, amelyben az üzleti élet pórul jár, még akkor is, ha a kínai drónokat nem lehet pótolni.

Nehéz Kínát leváltani az olyan drónok, mint a FPV-k és Mavic-ek forrásaként, de az első jelek azt mutatják, hogy Ukrajna Európából, az Egyesült Államokból és más országokból, például Tajvanról is talál alkatrészeket néhány fejlett drónhoz. Az Ukrspecsystems - egy merevszárnyú felderítő drónokat gyártó kijevi vállalat - nyilatkozata szerint a Kínával kapcsolatos ellátási lánc problémái miatt az országon kívülre tekintenek. "Gyakorlatilag semmilyen kínai alkatrészt nem használunk, mert látjuk és érezzük, hogy Kína szándékosan késlelteti az Ukrajnába történő bármilyen áru leszállítását" - közölte a vállalat.