A felhasználók profiljához köti a Chrome inkognitó módját a Google

A Chrome inkognitó üzemmódja - amelyet a Google úgy reklámoz, mint amely lehetőséget kínál a "privát böngészésre", és amelyet a társaság egy kémet ábrázoló ikonnal illusztrál - valójában nem akadályozza meg, hogy a hirdetések megjelenítői és a keresőóriás megfigyelje mit néz meg a felhasználó. A Google a funkció neve ellenére ugyanúgy követi a felhasználókat és azonosítja a böngészési adataikat.

2020-ban indult az a per, amelyben a keresőcéget azzal vádolták meg, hogy nyomon követi a Chrome böngészőben az inkognitó tevékenységet, és azt a felhasználók profiljához köti. A cég most jelezte, hogy kész megegyezni a felperessel. Yvonne Gonzalez Rogers amerikai kerületi bíró felfüggesztette a tervezett, 2024. február 5-re tervezett tárgyalást, miután a Google és a fogyasztók ügyvédei közölték, hogy előzetes egyezségre jutottak. A perben legalább 5 milliárd dollárt követeltek - a kereset "több millió" Google-felhasználóra vonatkozott 2016. június 1. óta, és felhasználónként legalább 5000 dolláros kártérítést követeltek a szövetségi lehallgatási és a kaliforniai adatvédelmi törvények megsértése miatt. A megegyezés feltételeit nem hozták nyilvánosságra, de az ügyvédek közölték, hogy közvetítés útján megállapodtak egy kötelező érvényű megállapodásban, és várhatóan 2024. február 24-ig hivatalos egyezséget nyújtanak be bírósági jóváhagyásra.

A Kalifornia északi körzetében indított kereset azzal vádolta meg a Google-t, hogy "valós időben követi, gyűjti és azonosítja a felhasználók böngészési adatait", még akkor is, ha azok inkognitó ablakot nyitottak. A keresetet William Byatt floridai lakos, valamint Chasom Brown és Maria Nguyen kaliforniai lakosok nyújtottak be. Azt mondták, hogy a vállalat mindent megtudhatott a barátaikról, hobbijaikról, kedvenc ételeikről, vásárlási szokásaikról és "potenciálisan kínos dolgokról", amelyekre online rákeresnek. Azt is állították, hogy a Google Analytics vagy Ad Manager szolgáltatást használó webhelyek információkat gyűjtöttek az inkognitó módban lévő böngészőkről, beleértve a weboldal tartalmát, az eszközadatokat és az IP-címet. A felperesek azzal is vádolták a Google-t, hogy rögzítette a Chrome-felhasználók privát böngészési tevékenységét , majd összekapcsolta azt a már meglévő felhasználói profiljukkal.

Fontos kiemelni, hogy a per tárgya nem az volt, hogy a Google megteheti-e ezt, hanem hogy félrevezető módon teszi-e. A kereset szerint a Google gyakorlata "szándékosan megtéveszti a fogyasztókat", ezért a vállalatot "felelősségre kell vonni a felhasználóknak okozott károkért". A Google a Chrome inkognitó módjának bekapcsolásakor megjelenő üzenetre hivatkozva próbálta elérni, hogy a keresetet elutasítsák. Ez a figyelmeztetés közli a felhasználókkal, hogy tevékenységük "továbbra is látható lehet a meglátogatott webhelyeken".

Yvonne Gonzalez Rogers bírónő elutasította a Google gyorsított eljárásban történő ítélethozatal iránti kérelmét, rámutatva, hogy a Google soha nem fedte fel a felhasználók előtt, hogy az adatgyűjtés akkor is folytatódik, amikor inkognitó módban szörfölnek. "A Google indítványa azon az elképzelésen alapul, hogy a felperesek beleegyeztek abba, hogy a Google gyűjtse az adataikat, miközben privát módban böngésznek" - döntött Rogers. "Mivel a Google soha nem közölte kifejezetten a felhasználókkal, hogy ezt teszi, a Bíróság nem állapíthatja meg jogilag, hogy a felhasználók kifejezetten hozzájárultak a kérdéses adatgyűjtéshez."

A most kiadott közlemény szerint a Google és a felperesek olyan feltételekben állapodtak meg, amelyek a per megszüntetését eredményezik. A megállapodást január végéig terjesztik a bíróság elé, a bíróság pedig február végéig adja meg a végső jóváhagyást.