Közeleg az ítélet a Google elleni trösztellenes perben

A mérföldkőnek számító amerikai trösztellenes ügyben eljáró Amit P. Mehta a csütörtöki záróbeszédek során lyukakat talált mindkét fél érvelésében, miközben olyan döntést mérlegel, amely átformálhatja a technológiai ipart.

A záróbeszédeknél tart a legjelentősebb technológiai trösztellenes ügy azóta, hogy az amerikai kormány az 1990-es évek végén beperelte a Microsoftot. Az igazságügyi minisztérium most a Google-t citálta bíróság elé, azzal vádolva, hogy jogellenesen erősíti monopóliumát az online keresésben. A kormány azt állítja, hogy a Google tisztességtelenül versenyzett, amikor dollármilliárdokat fizetett az Apple-nek és más vállalatoknak azért, hogy ő kezelje a kereséseket az okostelefonokon és a webböngészőkben. A Google tagadta az állításokat és ragaszkodik ahhoz, hogy a fogyasztók azért használják a keresőmotorját, mert az a legjobb termék.

Az elkövetkező hetekben vagy hónapokban Amit P. Mehta bíró olyan ítéletet hoz, amely megváltoztathatja a Google üzleti tevékenységét, vagy akár fel is darabolhatja a vállalatot - vagy teljesen felmentheti a technológiai óriást. Sok trösztellenes szakértő arra számít, hogy valahol középen fog kikötni, és csak a Google egyes gyakorlatait fogja tiltani. A per az eddigi legnagyobb kihívás a technológiai óriások hatalmával szemben, amely meghatározta azt a korszakot, amikor világszerte emberek milliárdjai függenek termékeiktől az információ, a társadalmi érintkezés és a kereskedelem terén.


Amit P. Mehta bíró
A Google csak 2021-ben 26,3 milliárd dollárt költött arra, hogy a böngészőkben - például az Apple Safariban és a Mozilla Firefoxban - alapértelmezett keresőmotor legyen. Az összegből az Apple részesedése körülbelül 18 milliárd dollár. Amikor az igazságügyi minisztérium 2020-ban beperelte a Google-t, azzal érvelt, hogy ezek a szerződések a keresőüzletág monopóliumának védelmére irányultak, és sértették más vállalatok, például a Microsoft és a DuckDuckGo versenyképességét. Hónapokkal a szövetségi per benyújtása után állami főügyészek egy csoportja saját trösztellenes pert indított a Google ellen a keresési üzletág miatt, és hasonló állításokat fogalmazott meg. Mehta bíró tavaly ősszel 10 héten keresztül együtt tárgyalta az ügyeket. Az ügyvédek szakértőket és vezetőket hallgattak ki, köztük a Google vezérigazgatóját, Sundar Pichait és a Microsoft vezérigazgatóját, Satya Nadellát.

Nadella azt mondta, hogy a rivális dominanciája az internetet a "Google webjévé" tette, és attól tart, hogy a jövőben a Google hasonló taktikával fogja uralni a mesterséges intelligencia virágzó területét. "Annak ellenére, hogy lelkes vagyok, hogy az MI új szemszögből közelít, nagyon aggódom, hogy ez az ördögi kör amelybe belekerültünk még ördögibbé válhat" - vallotta Nadella.

Csütörtökön Mehta bíró megkérdőjelezte a kormány azon érvelését, hogy a Google erőfölénye rontotta az online információkeresés minőségét. Ugyanakkor arra is felszólította a Google-t, hogy védje meg központi érvét, miszerint nincs monopolhelyzetben, mert a fogyasztók más cégeket, például az Amazont használják a vásárlási cikkek keresésére, illetve a TikTokot a zenei klipek keresésére. "Természetesen nem hiszem, hogy az átlagember azt mondaná, hogy a Google és az Amazon ugyanaz" - mondta Mehta bíró. Döntése segít precedenst teremteni a technológiai óriások méretével és hatalmával szembeni kormányzati kihívások sorozatához. A szövetségi szabályozó hatóságok trösztellenes pert indítottak az Apple, az Amazon és a Meta ellen is, és egy másik ügyet a Google ellen az online hirdetések miatt.

Mehta bíró azzal kezdte a tárgyalást, hogy Kenneth Dintzert, az Igazságügyi Minisztérium tárgyalást vezető ügyvédjét a keresés innovációjáról kérdezte. A kormány azzal érvelt, hogy a verseny hiánya az online keresési üzletágban - amelyben az összes keresés csaknem 90 százalékát a Google segítségével végzik - azt jelenti, hogy a Google-nek nem kell befektetnie a keresési élmény minőségébe. Mehta bíró azonban azt mondta Dintzernek, hogy nehéz lenne "vitatni, hogy a keresés ma sokkal másképp néz ki, mint 10-15 évvel ezelőtt", és hogy e változás egy része a Google munkájának köszönhető. "Nekem úgy tűnik, hogy nehéz utat kell bejárnia ahhoz, hogy arra a következtetésre jussak, hogy a Google nem újított eleget" - mondta Mehta bíró.


Az igazságügyi minisztérium ügyészei - középen Kenneth Dintzer - megérkeznek a washingtoni szövetségi bíróságra
Az Igazságügyi Minisztérium azzal is érvelt, hogy mivel a Google monopolhelyzetben van, és nincs erős konkurencia, nem épített be adatvédelmi intézkedéseket a keresőmotorjába. A bíró félbeszakította Dintzert, és azt mondta, hogy a magánélet védelme és a keresés minősége között "kompromisszumot" lehet kötni. Mehta bíró hozzátette, hogy az ő feladata az, hogy felmérje hogy a Google eleget tett-e a felhasználók magánéletének védelme érdekében. Mehta a Google vezető peres ügyvédjét, John E. Schmidtleint azzal az érvvel szembesítette, hogy az olyan vállalatok, mint az Amazon és az ESPN valódi versenytársai a Google keresőmotorjának. Megjegyezte, hogy ha meg akarná tudni, hogy 1983-ban ki volt a Baltimore Orioles beállója, akkor valószínűleg a Google-t használná.

A záróbeszédek lezárását követően Mehta bírónak meg kell határoznia, hogy a Google monopolhelyzetben van-e az ügyben vitatott két termék - az általános keresőmotorok és a keresési eredményekben megjelenő hirdetések - felett. Ennek érdekében megvizsgálhatja a Google általános piaci részesedését, valamint azt, hogy a keresés feletti hatalmát megzavarhatják-e a versenytársak. Ezután, ha megállapítja, hogy a Google monopolhelyzetben van, a bíró eldönti, hogy a vállalat megszegte-e a törvényt, amikor olyan megállapodásokat kötött, hogy az okostelefonok és webböngészők alapértelmezett keresőmotorja legyen, hogy megvédje piaci részesedését.

Jogi szakértők szerint a bíró vegyes döntést hozhat, amely valószínűleg a kormány egyes állításait elveti, ugyanakkor úgy dönt, hogy a tárgyalás során kiemelt szerződések és irányelvek egy része valóban törvénysértésnek minősül. Ha a bíró bármilyen módon a Google ellen dönt, végső soron azt is meg kell határoznia, hogy miként korrigálja a jogellenes magatartást, például utasíthatja a vállalatot, hogy szüntesse meg az Apple-lel és másokkal kötött alapértelmezett keresőmotor-megállapodásait. A tárgyalás ezen szakaszában a Google-nek és a kormánynak is lehetősége lehet arra, hogy Mehta bíró elé tárja érveit azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a legjobban kezelni az ügyben feltárt problémákat.

A bíró az Európai Unióra is tekinthet, ahol 2019-ben a Google felajánlotta az okostelefon-felhasználóknak, hogy kiválaszthatják az alapértelmezett keresőmotorjukat, ezzel próbálva megfelelni a szabályozó hatóságok korábbi, a vállalat ellen hozott trösztellenes ítéletének. Bár ez elméletileg nagyobb esélyt ad a kisebb keresőcégeknek, hogy versenyezzenek a Google-lal, sok rivális panaszkodik, hogy ez nem működik. Bár a kormány még nem árulta el, hogy mit kérne, ha a bíró a javára dönt, arra kérheti Mehta bírót, hogy strukturális változtatásokat eszközöljön a Google üzleti tevékenységében, például válassza le azt a részleget, amely segít a vállalatnak a keresési lekérdezések rögzítésében, mint például a Chrome böngésző. Ez lenne a meglepőbb lehetőség, mondták a szakértők.

"Nem tartom valószínűnek, hogy a minisztérium valamiféle szétválasztást fog kérni" - mondta Bill Baer, az Igazságügyi Minisztérium trösztellenes részlegének korábbi vezetője. "Sokkal valószínűbb, hogy a Google viselkedését valamilyen módon korlátozni fogják a jövőben". Az 1990-es évek végén az Igazságügyi Minisztérium hosszas trösztellenes vitát indított a Microsoft erőfölénye ellen, mondván, hogy az operációs rendszerek feletti hatalmát arra használta fel, hogy kizárjon néhányat a rivális webböngészők közül. A vállalat végül megegyezett a kormánnyal, és beleegyezett, hogy a számítógépgyártóknak több lehetőséget ad a nem Microsoft által készített szoftverek használatára. A Google-per során többször is hivatkoztak az említett ügy által felállított jogi normákra.

Most Mehta bíró hasonlóképpen alakíthatja a technológiai iparágat és a taktikájának megfékezésére irányuló szélesebb körű szabályozási erőfeszítéseket. Baer szerint az ítélet segíthet meghúzni a határokat, hogy milyen viselkedés számít tisztességes játéknak egy olyan vállalat számára, amely értékes és virágzó platformot üzemeltet, és meg akarja védeni erőfölényét. Ez nem csak a Google keresőmotorjára vonatkozna: az Apple App Store-ja, az Amazon piactere és a Meta számos közösségi hálózata is platform - és ugyanezekkel a trösztellenes kérdésekkel kell szembenézniük. "A tények némileg eltérőek" - mondta Baer. "De sok a közös pont a következőben: a versenytársak kizárására irányuló viselkedésük mikortól minősül a monopolhelyzetük fenntartására irányuló jogellenes törekvésnek?"