A Google-kereső MI-válaszai kinyírják az újságokat

Tud-e a Google mesterséges intelligencia válaszokat adni anélkül, hogy tönkretenné a webet? A kiadók régóta aggódnak amiatt, hogy a mesterséges intelligencia elűzi az olvasókat az oldalaikról. Hamarosan kiderül, hogy ezek a félelmek jogosak-e.

A ChatGPT megjelenése óta eltelt másfél évben egy ijesztő kérdés lebegett a nagy online lapok feje felett: mi van, ha a Google úgy dönt, hogy átdolgozza az alapvető keresőmotorját, hogy a generatív mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kapjon - és ezzel tönkreteszi az üzletüket? A kérdés a mai online média ökoszisztéma egyik legérzékenyebb függőségi viszonyáról szól. A legtöbb nagy újság a forgalma jelentős részét a Google-hoz látogató, valamit kereső és az erről szóló cikkekre kattintó emberektől kapja. Ez a forgalom lehetővé teszi a kiadók számára, hogy hirdetéseket és előfizetéseket adjanak el, amelyekkel a cikkek következő hullámát fizetik, amelyeket a Google aztán megmutathat azoknak az embereknek, akik a következő dologra keresnek rá.

Ez az egész szimbiózis többé-kevésbé jól működött egy-két évtizede. És még amikor a Google tavaly bejelentette első generatív MI chatbotját, a Bardot, az online média egyes vezetői azzal vigasztalták magukat, hogy a Google nem fog egy ilyen kiszámíthatatlan és kipróbálatlan technológiát a keresőmotorjába tenni, és nem kockáztatja meg, hogy a tavaly 175 milliárd dolláros bevételt hozó jövedelmező keresőhirdetési üzletágát tönkretegye. De közeleg a változás. A Google tegnap az éves fejlesztői konferenciáján bejelentette, hogy a héten elkezd az Egyesült Államokban több százmillió felhasználónak MI által generált válaszokat mutatni, amelyeket „MI áttekintéseknek” nevez. Az év végéig több mint egymilliárd felhasználó kapja meg ezeket - közölte a vállalat.

A Google Gemini mesterséges intelligencia technológiája által vezérelt válaszok a keresési találati oldal tetején jelennek meg, amikor a felhasználók például a „vegetáriánus étkezés elkészítési lehetőségei” vagy „osztrák egynapos kirándulások” kifejezésre keresnek. A válaszok tömör összefoglalót adnak a felhasználóknak arról, amit keresnek, valamint javasolt további kérdéseket és egy listát a linkekről, amelyekre kattintva többet tudhatnak meg. (A felhasználók továbbra is megkapják a hagyományos keresési eredményeket is, de ezek megtekintéséhez lejjebb kell görgetniük az oldalon.) Ezeknek a válaszoknak a hozzáadása a legnagyobb változás, amelyet a Google az elmúlt évek során az alapvető keresési találati oldalon eszközölt, és amely abból ered, hogy a vállalat a generatív MI-t a lehető legtöbb termékébe igyekszik beépíteni.


Mindez a felhasználók körében is népszerű funkció lehet, a kiadók azonban joggal ijedtek meg. Ha az MI válaszmotor elég jól végzi a dolgát, a felhasználóknak egyáltalán nem kell majd linkekre kattintaniuk. Bármit is keresnek, az ott lesz a keresési eredmények tetején. És a nagy alku, amelyen a Google és a nyílt internet kapcsolata alapul - ti adtok nekünk cikkeket, mi adunk nektek forgalmat -, széteshet. A Google vezetői pozitívan fogalmazták meg a bejelentést, mondván, hogy az új mesterséges intelligencia áttekintések javítják a felhasználói élményt azáltal, hogy „kiveszik a keresésből a lábmunkát”. Ez a lábmunka azonban sok újságírót és sok más típusú online médiát (divatblogok, laptop-értékelések, éttermi listák) fizet meg, amelyek nélkül az internet sokkal kevésbé lenne hasznos. Ha a Google mesterséges intelligencia áttekintései kiéheztetik ezeket a weboldalakat, mi lesz velük? És ha a világháló nagy része teljesen eltűnik, mi marad, amit az MI összefoglalhat?

A Google nyilvánvalóan előre látta ezeket a félelmeket, és a vezetők válaszokat készítettek elő. A Google fejlesztői konferenciája előtt tartott heti tájékoztatójukon elmondták, hogy a vállalat tesztjei azt mutatták, hogy azok a felhasználók, akiknek az MI áttekintést mutatott, hajlamosak voltak több keresést végezni, és változatosabb weboldalakat látogattak. Azt is elmondták, hogy az MI-áttekintésekben megjelenő linkekre többen kattintottak, mint a hagyományos keresési találati oldalakon megjelenő linkekre. Liz Reid, a Google keresésért felelős alelnöke egy keddi blogbejegyzésben azt írta, hogy a vállalat „továbbra is arra fog összpontosítani, hogy értékes forgalmat küldjön a kiadóknak és az alkotóknak”.

De ha figyelmesen elemezzük ezeket a válaszokat, akkor láthatjuk, hogy a Google nem állítja, hogy a kiadók keresési forgalma nem fog csökkenni. Ez azért van, mert a Google nem igazán tudja megjósolni, hogy mi fog történni, ha egyszer elkezdi megjeleníteni az MI által generált áttekintéseket a napi több milliárd keresési találatban, és hogy ennek következtében hogyan változhat meg a felhasználók viselkedése. A Google több milliárd felhasználóval rendelkezik, és a globális keresőpiac több mint 90 százalékát képviseli. Ha olyan változtatást hajt végre a keresőmotorján, amely csak néhány százalékponttal csökkenti a kimenő forgalmat, azt minden kiadó meg fogja érezni.

Nem világos, hogy a Google MI-áttekintéseinek hatása végül mekkora lesz. Az egyik elemzőcég, a Gartner azt jósolta, hogy a keresőmotorokból a webre érkező forgalom 2026-ra 25 százalékkal csökkenhet, sok kiadó pedig kétszámjegyű forgalomcsökkenésre készül idén. Lehet, hogy ezek a félelmek túlzóak, és a kiadók feleslegesen aggódnak. A bejelentés után azonban a Google egyértelművé tette, hogy az eredmény hamarosan kiderül.