Nagy bajban van a BepiColombo űrszonda

Az Európai Űrügynökség nem biztos benne, hogy a Merkúr-szondája pályára tud állni a bolygó körül. "Keményen dolgozunk ezen bizonytalanságok feloldásán."

Az Európai Űrügynökség egy kissé baljóslatú üzenetet tett közzé a BepiColombo űrszondával kapcsolatban, amely két, a Merkúr felé tartó űrhajóból áll. A sajtóközlemény az űrszonda „hibájára” hivatkozik, romlott "a tolóerő előállításának képessége". A problémát először április 26-án észlelték, amikor az űrszonda elsődleges meghajtórendszerének egy pályaműveletet kellett volna végrehajtania. A napelemes meghajtórendszerbe akkor nem érkezett elegendő elektromos energia. Elkezdett dolgozni a problémán az űrügynökség saját és ipari partnereinek mérnökeiből álló csapat, és május 7-re sikerült némi előrelépést elérniük: az űrhajó tolóerejét az eredeti szint mintegy 90 százalékára állították vissza. Ez azonban nem a teljes meghajtás, és a probléma kiváltó oka még mindig nem ismert.

Ez egy ambiciózus küldetés, amelynek becsült költsége 2 milliárd dollár. A japán űrügynökséggel, a JAXA-val közösen vállalt BepiColombo 2018 októberében indult el egy Ariane-5 rakétával. Sok múlik tehát ezeken a hajtóműveken. A kritikus kérdés az, hogy ezen a teljesítményszinten a BepiColombo el tudja-e még látni elsődleges feladatát, a Merkúr körüli pályára állást? A válasz erre a kérdésre nem annyira egyértelmű.

Az űreszköz három komponensből áll, a probléma a transzfer modulban jelentkezik. Ezt az Európai Űrügynökség építette, és 2025 októberéig hivatott ellátni az űreszköz másik két komponensét. Ez elengedhetetlen az űreszköz pozicionálásához, hogy a Merkúr körüli pályára állhasson. A küldetés másik két eleme egy európai orbiter, az MPO, és egy japán orbiter, a Mio. A Merkúr körüli pályára tervezett 2025. decemberi érkezés után a két eszköz szétválik, és legalább egy évig tartó megfigyeléseket végez, többek között a kisbolygó mágneses terének mérését. A sajtóközlemény nem egyértelmű a BepiColombo sorsát illetően, ha nem sikerül teljes energiát biztosítani a meghajtórendszerének.


A szonda nagyon bonyolult pályán jut el a Merkúrhoz
Elsa Montagnon, az űrügynökség missziós műveletekért felelős vezetője újságíróknak csupán annyit mondott, hogy "Köszönjük a jelenlegi bizonytalansággal kapcsolatos jogos kérdéseit” - mondta Montagnon. „Keményen dolgozunk ezen bizonytalanságok feloldásán”. Ami egyértelmű - mondta - az az, hogy a jelenlegi tolóerő-szint képes támogatni a következő kritikus mérföldkövet, a BepiColombo negyedik Merkúr-fordulását, amely idén szeptember 5-én esedékes. Ez az első a szeptembertől januárig gyors egymásutánban tervezett három fordulat közül, amelyek lelassítják az űrszondát a Merkúrhoz képest. "Ez a sorozat 2,4 km/s-os fékezési delta-V értéket biztosít, és a 2025-ös pálya végjátékához szükséges, a Naphoz viszonyított sebességvektor irányának megváltoztatását biztosítja” - mondta Montagnon.

Jelenleg egy szakértői csoport dolgozik azon, hogy a csökkentett hajtóműteljesítmény milyen következményekkel jár a fordulószekvencia másik két részének és a 2025-ben felmerülő egyéb meghajtási igényeknek a megvalósítására. A tervek szerint a transzfermodult 2025 októberében választják le a rakéta többi részétől, és ezt követően a Merkúr megközelítésére és pályára állítására irányuló fennmaradó manővereket az európai MPO űrszonda kémiai hajtóműves alrendszerével hajtják majd végre.