Nyílt vagy zárt legyen a mesterséges intelligencia?

Kevés vita tombolt hosszabb ideig és tartalmasabban a számítástechnikai iparban, mint a nyílt forráskódról szóló. Az MI-cégek megosztottak abban a kérdésben, hogy a technológiát szabadon hozzáférhetővé kell-e tenni bárki számára módosítás és másolás céljából, vagy zártan kell tartani a biztonságos megőrzés érdekében. Ez a vita nemrég újjáéledt, mivel az olyan vállalatok, mint a Google, a Meta, az OpenAI és a Microsoft nem értenek egyet abban, hogy miként versenyezzenek a mesterséges intelligencia rendszerek elsőségéért. Egyesek a zárt modellt választják, míg mások a nyílt megközelítést támogatják.

A forráskód az alkalmazások alapvető építőeleme. Nyílt forráskódú szoftver minden olyan olyan számítógépes kód, amely szabadon terjeszthető, másolható vagy módosítható. A nonprofit Open Source Initiative, egy iparági szervezet egyéb kikötéseket és szabványokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy milyen szoftverek minősülnek nyílt forráskódúnak, de nagyrészt arról van szó, hogy a nyílt kódot bárki szabadon használhatja és fejlesztheti. A leghíresebb szoftverrendszerek közül néhány nyílt forráskódú, például a Linux operációs rendszer, amelyre a Google Android mobilrendszere épül. A legismertebb nyílt forráskódú termékek közé tartozik még a Firefox, a Mozilla Alapítvány által létrehozott, ingyenesen letölthető webböngésző.

Az olyan technológiai cégek, mint a Google, az OpenAI és az Anthropic dollármilliárdokat költöttek „zárt”, azaz szabadalmaztatott mesterséges intelligencia rendszerek létrehozására. Azok az emberek, akik nem az említett vállalatok alkalmazásában állnak, nem láthatják vagy bütykölhetik a mögöttes forráskódot, és azok az ügyfelek sem, akik fizetnek a használatáért. Hosszú ideig nem ez volt a norma. A legtöbb ilyen vállalat nyílt forráskódúvá tette az MI kutatásait, hogy más szakértők tanulmányozhassák és fejleszthessék a munkájukat. Amikor azonban a műszaki vezetők kezdték felismerni, hogy a fejlett MI rendszerek kifejlesztése milliárdokat érhet, elkezdték elzárni a kutatásaikat. A technológiai vállalatok azt állítják, hogy ez az emberiség javát szolgálja, mivel ezek a rendszerek elég erősek ahhoz, hogy rossz kezekbe kerülve katasztrofális társadalmi károkat okozhassanak. A kritikusok szerint a vállalatok egyszerűen csak el akarják zárni a technológiát a hobbistáktól és a versenytársaktól.

A Meta más megközelítést választott. Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója úgy döntött, hogy megnyitja cége nagy nyelvi modelljét, egy olyan programot, amely az internetről származó hatalmas mennyiségű digitális szöveg elemzésével tanul készségeket. Zuckerberg döntése, hogy a Meta LLaMA nevű modelljét nyílt forráskódúvá teszi, lehetővé teszi, hogy bármely fejlesztő letöltse és felhasználja azt saját chatbotok és más szolgáltatások létrehozásához. Egy nemrégiben adott podcast-interjúban Zuckerberg azt mondta, hogy egyetlen szervezetnek sem szabadna olyan „szuperintelligens alkalmazással rendelkeznie, amelyet nem osztanak meg széles körben”.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Mark Zuckerberg (@zuck) által megosztott bejegyzés

Ezzel hőssé és újra népszerűvé vált Mark Zuckerberg a Szilícium-völgyben, mert a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia bajnokaként jelenik meg. Ő a legjelentősebb technológiai vezető, aki támogatja és népszerűsíti ezt a megközelítést, ezzel a 40 éves milliárdos a megosztó vita egyik végére került. "Ez a technológia annyira fontos, és a lehetőségek olyan nagyszerűek, hogy nyílt forráskódúvá kell tennünk, és olyan széles körben elérhetővé kell tennünk, amennyire felelősségteljesen csak tudjuk, így mindenki profitálhat belőle” - mondta egy januári Instagram-videóban. Még ha a vezérigazgató továbbra is küzd is a Meta platformjain a félretájékoztatás és a gyermekbiztonsági kérdések miatt zajló vizsgálatokkal, sok mérnök, programozó és más személyiség elfogadta az MI tömegek számára elérhetővé tételével kapcsolatos álláspontját.

A Meta első teljesen nyílt forráskódú, LLaMA 2 nevű MI-modelljét annak júliusi megjelenése óta a vállalat szerint több mint 180 milliószor töltötték le. A modell erősebb változata, az áprilisban megjelent LLaMA 3 rekordsebességgel került a letöltési listák élére a Hugging Face közösségi oldalán. A fejlesztők több tízezer saját, testreszabott programot hoztak létre a Meta MI-szoftverére építve, amelyek az egészségügyi szakembereknek a radiológiai felvételek értékelésében való segítségnyújtástól kezdve a digitális chatbot-asszisztensek tucatjainak létrehozásáig mindent elvégeznek.

A vállalat politikai és jogi csapatai 2022-ben és 2023-ban a szoftver kiadásának konzervatívabb megközelítését támogatták, mivel féltek a washingtoni és az európai uniós szabályozó hatóságoktól. A Meta olyan vezetői, mint Yann LeCun és Joelle Pineau, akik az MI kutatás élén állnak, azonban a nyílt modellt szorgalmazták, amely szerintük hosszú távon jobban szolgálja a vállalat érdekeit. A mérnökök győztek. Zuckerberg egyetértett azzal, hogy ha a kód nyílt, akkor gyorsabban lehet javítani és védeni. A LLaMA nyílt forráskódúvá tétele azt jelenti, hogy a Meta dollármilliárdokat költött a számítógépes kód létrehozására a befektetés azonnali megtérülése nélkül; Zuckerberg ezt „jó üzletnek” nevezte.

Minél több fejlesztő használja a Meta szoftver- és hardvereszközeit, annál valószínűbb, hogy befektetnek a technológiai ökoszisztémába, ami segít a vállalat megerősödésében. A technológia a Meta saját belső MI-rendszereinek fejlesztéséhez is hozzájárult, segítve a hirdetések célzását és relevánsabb tartalmak ajánlását a Meta alkalmazásaiban. A versenytársak felfigyeltek erre. Februárban a Google közzétette két mesterséges intelligencia modell, a Gemma 2B és a Gemma 7B kódját. Más vállalatok, köztük a Microsoft, a Mistral, a Snowflake és a Databricks is nyílt forráskódú modelleket kezdtek el kínálni idén.

De most a nyílt vagy a zárt jobb? Attól függ, kit kérdezünk. Sok szakember és a hardcore hackerkultúra hívei számára a nyílt forráskód a legjobb megoldás. Szerintük a világot megváltoztató szoftvereszközöket szabadon kell terjeszteni, hogy bárki használhassa őket érdekes és izgalmas technológiák létrehozására. Mások úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia olyan gyorsan fejlődött, hogy azt a rendszerek készítőinek szigorúan őrizniük kell a visszaélések elleni védelem érdekében. E rendszerek kifejlesztése hatalmas idő- és pénzköltséggel jár, és a zárt modellekért fizetni kellene - mondják. A vita már túlterjedt a Szilícium-völgyön és a számítástechnika rajongóin. Az Európai Unió és Washington törvényhozói találkozókat tartottak és lépéseket tettek az MI szabályozásának keretei felé, beleértve a nyílt forráskódú MI modellek kockázatait és előnyeit is.