Elenyészik a kínai internet

A kínai weboldalak száma egyre csökken, a bejegyzéseket pedig eltávolítják és cenzúrázzák, ami felerősíti a félelmeket, hogy mi történik, ha a történelmet kitörlik.

A kínaiak tudják, hogy országukban más az internet. Nincs Google, YouTube, Facebook vagy Twitter. Eufemizmusokat használnak az interneten, hogy közöljék azokat a dolgokat, amiket nem szabad megemlíteni. Amikor a bejegyzéseiket és fiókjaikat cenzúrázzák, azt lemondóan elfogadják. Egy párhuzamos online univerzumban élnek. Tudják ezt, és még viccelődnek is vele. Most fedezik fel, hogy a rövid videókkal, livestreaminggel és e-kereskedelemmel nyüzsgő homlokzat alatt az internetük - és a kollektív online emlékezetük - szép lassan eltűnik.

Egy május 22-én a WeChaten közzétett, széles körben megosztott bejegyzés arról számolt be, hogy a kínai hírportálokon, blogokon, fórumokon, közösségi oldalakon 1995 és 2005 között közzétett szinte összes információ ma már nem elérhető. "A kínai internet egyre gyorsuló ütemben omlik össze” - állt a főcímben. Előre láthatóan magát a bejegyzést hamarosan cenzúrázták. "Régen azt hittük, hogy az internetnek van memóriája” - írta a bejegyzésben He Jiayan, egy blogger, aki sikeres üzletemberekről ír. „De nem vettük észre, hogy ez a memória olyan, mint egy aranyhalé”.

Lehetetlen pontosan meghatározni, hogy mennyi és milyen tartalom tűnt el. Kína vezető keresőmotorját, a Baidut használva ebből az időszakból nem találni bejegyzést Ma Yunra, ami kínaiul Jack Ma neve, aki az Alibaba vezetője. Ugyanez igaz a Tencent vezetőjére, Pony Ma-ra is (kínaiul Ma Huateng), pedig ők ketten Kína két legsikeresebb internetes vállalkozója. Liu Chuanzhit a kínai vállalkozók keresztapjának tartják, akkor került a címlapokra, amikor cége, a Lenovo 2005-ben felvásárolta az IBM személyi számítógép üzletágát - összesen hét bejegyzés van róla. Kína mostani legfőbb vezetője, Hszi Csin-ping ebben az időszakban két nagy tartomány kormányzója volt. A magas rangú kínai vezetők keresési eredményeit mindig szigorúan ellenőrzik, így nem meglepő, hogy Hszire nulla találat van.

35 éve, 1989. június 5-én készült a Tienanmen téri vérengzés leghíresebb fotója
Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb kínai tragédiája a 2008. május 12-i nagy szecsuáni földrengés volt, amely több mint 69 000 ember halálát okozta. Ez abban a rövid időszakban történt, amikor a kínai újságíróknak nagyobb szabadságuk volt, mint amit a Kommunista Párt általában megenged, és rengeteg jó minőségű cikket készítettek. Az időkeretet 2008. május 12-től 2009. május 12-ig szűkítve a Baidu kilenc oldalnyi keresési eredményt ad ki, amelyek többsége a központi kormány vagy az állami műsorszolgáltató CCTV weboldalain található cikkekből áll. Azon újságok és magazinok címlapi tudósításai, amelyek újságírókat küldtek a földrengés epicentrumába nincsenek meg, az online gyász kiáradása ma már nem olvasható.

A tartalom eltűnésén kívül van egy tágabb probléma is: Kína internete zsugorodik. Az ország internetes szabályozó hatósága szerint 2023-ban 3,9 millió weboldal volt Kínában. Ez több mint egyharmaddal kevesebb, mint 2017-ben, amikor 5,3 millió volt. Kínának egymilliárd internetezője van, ami a világ online lakosságának közel egyötöde. Ennek ellenére a kínai nyelvet használó weboldalak száma a globális összlétszámnak mindössze 1,3 százalékát teszi ki. Ez nagy csökkenés a 2013-as 4,3 százalékról - egy évtized alatt 70 százalékos visszaesés - a Web Technology Surveys szerint, amely a legfontosabb nyelvek online használatát követi nyomon.

A kínai nyelvű weboldalak száma ma már alig valamivel magasabb, mint az indonéz és a vietnami nyelvűeké, és kisebb, mint a lengyel és a perzsa nyelvűeké. Feleannyi, mint az olasz nyelvű oldalak száma, és alig több mint egynegyede a japán nyelvűeknek. A csökkenés egyik oka, hogy a webhelyek számára technikailag nehéz és költséges a régebbi tartalmak archiválása, és nem csak Kínában. Kínában azonban a másik ok politikai. Az internetes kiadókra - különösen a hírportálokra és a közösségi média platformokra - fokozott cenzori nyomás nehezedik, mivel az ország Xi vezetése alatt tekintélyelvű és nacionalista fordulatot vett. A kínai kibertér politikai és kulturális tisztaságának megőrzése a kommunista párt egyik legfontosabb feladata. Az internetes cégeket a túlzott cenzúra a régebbi tartalmak eltüntetésére ösztönzi, az archiválás pedig elmarad.


Sok ember online létezését törölték. Két héttel ezelőtt a filmrendező Nanfu Wang azt tapasztalta, hogy egy Wikipédia-szerű oldalról eltűnt a róla szóló bejegyzés. Wang rákeresett a nevére a Douban filmkritikai oldalon, és nem talált semmit. Ugyanez a helyzet a WeChaten. "A filmeket, amiket rendeztem, törölték és betiltották a kínai interneten” - mondta. „De egyben úgy érzem, hogy engem, mint a történelem részét, kitöröltek”. Nem tudja, mi váltotta ezt ki.

Zhang Ping - ismertebb írói álnevén Csang Ping - a 2000-es években Kína egyik leghíresebb újságírója volt. Cikkei mindenhol megjelentek. Aztán 2011-ben írásai kiváltották a cenzorok haragját. "A közbeszédben való jelenlétemet sokkal súlyosabban megfojtották, mint amire számítottam, és ez jelentős veszteséget jelent a személyes életemben” - mondta. „Az életemet lenullázták. Amikor 2021 márciusában törölték a Weibo fiókomat, elszomorodtam és feldühödtem. Több mint hárommillió követőm volt, és több ezer poszt rögzítette az életemet és gondolataimat egy évtizeden keresztül. A posztok nagy része aktuális ügyekről, történelemről vagy politikáról szólt, de voltak személyes elmélkedések is. Úgy érzem, hogy az életem egy részét kivágták."

Sokan szándékosan elrejtik online bejegyzéseiket, mert a párt vagy annak megbízottjai felhasználhatják ellenük. A kínaiak számára az online emlékek, még ha komolytalanok is, olyan poggyásszá válhatnak, amelyet le kell tenniük. "Még ha hajlamosak is vagyunk az internetre felszínes dologként gondolni” - mondta Ian Johnson, egy hosszú ideje Kínával foglalkozó tudósító és szerző - „az ilyen oldalak nélkül elveszítjük kollektív emlékezetünk egy részét”. Johnson alapította a China Unofficial Archives honlapot, amely blogokat, filmeket és dokumentumokat igyekszik megőrizni a kínai interneten kívül. "A történelem minden országban számít, de a Kínai Kommunista Pártnak nagyon fontos” - mondta. "A történelem az, ami igazolja a párt további uralmát.”

Vannak más projektek is, amelyek a kínai emlékeket és történelmet igyekeznek megmenteni a semmivé válástól. A Greatfire.org több olyan weboldalt is üzemeltet, amely hozzáférést biztosít cenzúrázott tartalmakhoz. A China Digital Times egy nonprofit szervezet, amely a cenzúra ellen küzd. Archiválják azokat a munkákat, amelyeket blokkoltak, vagy amelyeket a blokkolás veszélye fenyeget. A vírusként terjedő WeChat-poszt szerzője, He úr mélyen pesszimista, hogy Kína történelmének eltörlése visszafordítható. "Most még láthatunk néhány korai információt a kínai interneten” - írta - „de az csak a lenyugvó nap utolsó sugara”.