Filozófusoknak kellene az MI nagy kérdéseivel foglalkozni

Stephen Wolfram matematikus és tudós olyan háztartásban nőtt fel, ahol édesanyja filozófiaprofesszor volt az Oxfordi Egyetemen. Mint ilyen, fiatalabb énje nem akart semmit kezdeni a témával, de egy idősebb és talán bölcsebb Wolfram értéket lát a dolgok mélyén való gondolkodásban. Most ebből a mély filozófiai szigorból szeretne valamennyit bevinni a mesterséges intelligencia kutatásába, hogy segítsen jobban megérteni azokat a kérdéseket, amelyekkel az egyre hatékonyabbá váló mesterséges intelligencia során találkozunk.

Wolfram afféle csodagyerek volt, 15 évesen publikálta első tudományos cikkét, és 20 évesen doktorált a Caltech-en. Lenyűgöző munkássága átível a természettudományokon, a matematikán és a számítástechnikán: Ő fejlesztette ki a Mathematicát, a Wolfram Alfát és a Wolfram nyelvet, egy nagy teljesítményű számítógépes programozási nyelvet. "Az alaptudományok mellett a fő életművem a Wolfram számítási nyelv megalkotása volt azzal a céllal, hogy legyen egy olyan módja a dolgok kifejezésének, amely mind az emberek, mind a számítógépek számára hasznos” - mondta Wolfram.

Ahogy a mesterséges intelligencia fejlesztői és mások egyre mélyebben elgondolkodnak azon, hogy a számítógépek és az emberek interakciói hogyan keresztezik egymást, Wolfram szerint ez sokkal inkább filozófiai feladat, amely magában foglalja a puszta gondolkodást arról, hogy az ilyen technológia milyen hatással lehet az emberiségre. Ez a fajta komplex gondolkodás a klasszikus filozófiához kapcsolódik. "A kérdés az, hogy miről gondolkodunk, és ez a kérdés inkább a hagyományos filozófiában található meg, mint a hagyományos STEM-ben” - mondta. Amikor például arról kezdünk el beszélni, hogy hogyan helyezzünk el védőkorlátokat a mesterséges intelligencián, ezek alapvetően filozófiai kérdések.

"A technológiai iparban, amikor az emberek arról beszélnek, hogy hogyan kellene ezt vagy azt a dolgot beállítani az MI-ben, egyesek azt mondják: „Nos, oldjuk meg úgy, hogy az MI helyesen cselekedjen.”. Ez pedig oda vezet, hogy 'De mi a helyes dolog?'”. Az erkölcsi döntések meghatározása pedig filozófiai feladat. Azt mondja, hogy „borzalmas vitákat” folytatott olyan vállalatokkal, amelyek az MI-t a világra bocsátják, nyilvánvalóan anélkül, hogy ezt végiggondolták volna. "Megdöbbentő szókratészi beszélgetések zajlanak arról, hogyan gondolkodnak az emberek az ilyen kérdésekről, illetve milyen mértékben nem gondolkodnak világosan ezekben a témákban. Én sem tudom, hogyan lehet megoldani ezeket a kérdéseket. Ez egy kihívás, és az ilyen jellegű filozófiai kérdések, úgy gondolom, nagyon is aktuálisak.”

Wolfram szerint a tudósok általában nehezen gondolkodnak filozófiai szempontból a dolgokról. "Az egyik dolog, amit észrevettem, és ami igazán szembetűnő, az az, hogy amikor tudósokkal beszélgetünk, és nagy, új ötletekről beszélünk, akkor ezt eléggé zavarónak találják, mert a tudományban általában nem ez történik” - mondta. "A tudomány egy fokozatosan fejlődő terület, ahol nem számítasz arra, hogy a dolgokról való gondolkodás egy nagymértékben eltérő módjával fogsz szembesülni”. Ha a filozófia fő feladata a nagy egzisztenciális kérdések megválaszolása, akkor úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia növekvő befolyása és az általa felvetett kérdések miatt a filozófia aranykorába érkezünk. Véleménye szerint sok olyan kérdés, amellyel most az MI miatt szembesülünk, valójában a hagyományos filozófiai kérdések magját képezi. "Azt tapasztalom, hogy a filozófusok azon csoportjai, akikkel beszélek, valójában sokkal rugalmasabbak, amikor paradigmatikusan gondolkodnak különböző dolgokról” - mondta.

Egyik ilyen találkozása a georgiai Savannahban, a Ralston College-ban tanuló mesterszakos filozófushallgatók egy csoportjával volt. Wolfram az ottani diákoknak a bölcsészettudományok és a filozófia, valamint a technológia közelgő összeütközéséről beszélt. Wolfram elmondása szerint azért olvasta újra Platón Köztársaság című művét, mert saját gondolkodásában vissza akar térni a nyugati filozófia gyökereihez. "A kérdés, hogy 'ha a mesterséges intelligenciák irányítják a világot, hogyan akarjuk, hogy ezt tegyék? Hogyan gondolkodjunk erről a folyamatról? Hogyan modernizáljuk a politikai filozófiát a mesterséges intelligencia idején?”. Ezek a fajta dolgok egészen azokig az alapkérdésekig nyúlnak vissza, amelyekről Platón beszélt” - mondta a diákoknak.

Rumi Allbert, a Ralston-program egyik hallgatója, aki karrierjét az adattudomány területén töltötte, és részt vett a Wolfram Summer Schoolban is - egy olyan éves programban, amelynek célja, hogy a diákok megértsék Wolfram megközelítését a tudomány üzleti ötletekre való alkalmazásáról - lenyűgözte Wolfram gondolkodása. "Nagyon-nagyon érdekes, hogy egy olyan fickó, mint Dr. Wolfram ennyire érdeklődik a filozófia iránt. Szerintem ez a humanista életszemlélet fontosságának növekedéséről árulkodik." - mondta Allbert. Az, hogy Wolfram, aki fél évszázada a számítástechnika élvonalában tevékenykedik, meglátja a filozófia és a technológia közötti összefüggéseket, jelzés lehet arra, hogy itt az ideje, hogy a mesterséges intelligencia használata körüli kérdésekkel sokkal szélesebb körben foglalkozzunk, mint pusztán matematikai problémaként. És a filozófusok bevonása a vitába talán jó módja ennek.