2001. július 1. 21:13, Vasárnap
Egy rejtélyes zavar az erőben térítette el naprendszerünk szívében azt az aszteroidát,
amely elsöpörte a dinoszauruszokat a Föld színéről.
Ezt az érdekes, új elméletet olyan tudósok adták közre, akik kiszámították bolygónk
útját az elmúlt 100 millió éven át.
Az amerikai csapat úgy hiszi, hogy a naprendszer dinamikájában történt változás
okozta a Merkúr, a Föld és a Mars pályaváltoztatását. Ez indíthatta el a hatalmas
aszteroidát bolygónk felé, a legtöbb élő dolog vesztét okozva 65 millió évvel
ezelőtt.
Az elképzelést a UCLA asztrobiológusainak egy csoportja vetette fel, mely a
nagyobb bolygók történeti helyzeteinek szimulációján alapul.
"A legjobb számításaink azt mutatják, hogy a belső naprendszer dinamikai állapota
megváltozott körülbelül 65 millió évvel ezelőtt" - mondta Bruce Runnegar, a
UCLA asztrobiológiai központjának vezetője.
Az úgynevezett Káosz elmélet szerint az esemény jelentős mértékben megváltoztatta
a Merkúr, a Mars és a Föld általános pályáját, valószínűleg megbolygatva ez
által az aszteroida-öv belső részén lévő aszteroidákat melyek közül egy vagy
több a föld pályája felé sodródott.
Az elmélet alapja, melyet a csapat tagjai, Váradi Ferenc és Michael Ghil fogalmaztak
meg, a naprendszerben kialakult káosz. Ennek a forgatókönyvnek alapján egy vagy
több bolygó pályájában bekövetkező kis eltérés is felboríthatja akár az egész
naprendszer stabilitását. Az elmélet igazolása érdekében a kutatók szimulálták
a nagyobb bolygók pályáját és visszamentek az időben több tízmillió évet.
Meglepetésükre a számítógépes modell kimutatott egy változást a belső naprendszer
erőtanában a harmadik krétakor idején, körülbelül 65 millió évvel ezelőtt, amikor
számos növény és állat halt ki hirtelen.
Dr. Runnegar elmondta, hogy nem végeznek további tanulmányokat elméletük igazolásához.
"Pillanatnyilag a dinoszauruszokkal való kapcsolat az időbeli egybeesésen és
a valószínűség mechanizmusán alapul" - tette hozzá.
A felfedezés melyet az edinbourgh-i Earth System Process találkozón hoztak nyilvánosságra,
vegyes fogadtatásra talált a szakértők között.
Mark Bailey, az Armagh obszervatórium professzora szerint az aszteroida képbe
kerülése kissé nehézkés, de nem lehetetlen. "Mindazonáltal az ötlet, miszerint
a naprendszer frekvenciái rendszertelenül változnak tíz vagy százmillió évnyi
időskálákon (bár csupán kis mértékben és viszonylag lassan) érdekes tény, amely
újabb tippet ad a naprendszer változásának történetéhez".
Carlos Frenk a durhami egyetem asztrofizikus professzora szerint az elmélet
elfogadható. "Ha ezek a számítások helyesek, akkor lelepleződött a naprendszer
múltbeli szokatlan viselkedése, mely nem volt olyan csendes, mint azt mi gondoltuk
- ez a rendkívül kaotikus viselkedés közvetlenül a mi színrelépésünk előtt történhetett".