Az űr termények megoldhatják a földi gondokat is

Valahol a Csendes-óceán mélyén pihen a Mir űrállomás roncsai között egy miniatűr bolgár üvegház, amiben annak idején az első űrben termesztett búzát betakarították. Az 1999 évi termény indította el az űrben termesztett élelmiszerek korszakát, mely a tudósok szerint a Föld legnagyobb problémáinak kulcsa is lehet.

Úgy hiszik, hogy a NASA által asztrokultúrának nevezett tevékenység segíthet a hozam és a betegségekkel szembeni ellenállás növelésében. Az eljárás egyéb növények esetében is alkalmazható az emberi élet összes területén, megvalósítva akár a nagy álmot, más bolygók gyarmatosítását.

"Történelmi mérföldkőnek számít, mivel először bizonyítottuk be, hogy egy organizmus képes normálisan szaporodni és fejlődni egy életcikluson át a súlytalanság állapotában" - fejtette ki Tánya Ivanova professzor, az üvegház projekt és a Bolgár Űrkutatási Intézet biotechnológiai osztályának vezetője.

Az első 508 búza magvat 1999 elején takarították be, majd ezeket később újra elvetve a második hozam az első kétszeresét eredményezte. Maga az űrtermény gondolata olyan idős, mint az űrkutatás maga. A tudósok már az Apolló program keretein belül 1975-ben próbáltak magvakat termeszteni a Földre lehozott hold talajban, illetve az oroszok is minden alkalommal vittek magukkal ültetvényeket.

A gravitáció hiánya befolyásolja a palánták gyökerezését, az eltérő fényviszonyok és a gázok szintén meggátolhatják a növekedést, a rovarok hiánya pedig a beporzásban jelent problémát, mondta Dr. Jay Skiles a NASA szakértője. Néhány apró sikertől eltekintve, melyeket étkezésre alkalmatlan növényekkel értek el, nem volt jelentős előrelépés, egészen a nyolcvanas évekig, amikor az oroszok megbízták Bulgáriát az egy négyzetméteres Szvét (fény) üvegház építésével a Mir űrállomás számára. A kilencvenes évek elején az űrhajósoknak sikerült salátát és retket termeszteniük a 40 centi magas alumínium tető alatt. 1995-től próbálkoztak a búzatermesztéssel mind orosz, mind amerikai részről, mely végül négy évvel később sikerült. A NASA és az orosz űrprogram vezetői is azt remélték, hogy az űrbéli termés segíthet a hosszú űrutazások résztvevőinek, mint például egy Mars utazás.

"Minden élelmet nem vihetnek magukkal egy 16 hónapos űrutazásra. Ez egyszerűen nem lehetséges" - mondta Skiles.

700 napig folytak a kísérletek a Mir üvegházában, egészen 2001. elejéig, amikor az űrállomás befejezte pályafutását. "A Mir halála nem a vég, csupán a kezdet" - mondta Ivanova. És ezúttal nem csak az űrhajósok ellátásáról van szó, hanem földi gondok megoldásáról is.

Májusban a NASA meghirdette a Fejlett Asztrokultúra programját az ISS Alphán, lehetővé téve az iparágaknak egy hosszú távú növénykutatást az űrben. A projekt megvizsgálja a mikrogravitáció előnyeit olyan termények előállítására, melyek ellenállnak a barátságtalan éghajlatnak, a kórokozóknak és kisebb a helyigényük a növekedéshez. A brazil agrár-minisztérium máris jelentkezett és felkérték Ivanova csapatát a közreműködésre. A brazilok egyértelműen a földi terméshozam növelésére használnák a kutatási eredményeket, emellett a gyógyászat is profitálhatna.