A terroristák nem használnak kódolt képeket

A napokban nyilvánosságra hoztak egy tanulmányt, mely szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy terroristák és egyéb bűnözők az interneten olyan képek segítségével kommunikálnak egymással, melyekben rejtjelezve találhatók meg a közölni kívánt információk.

A tanulmány készítői, a Michigan Egyetemen dolgozó Niels Provos és Peter Honeyman a közelmúltban a New York-i World Trade Center és a Washingtoni Pentagon ellen elkövetett terrorcselekmények következtében készítették el munkájukat, ugyanis a terrortámadások után többen is azt állították, hogy az arab terroristák valószínűleg az Amazon és eBay website-okon tárolt képek segítségével tartják a kapcsolatot egymással, még pedig úgy, hogy az elsőre teljesen ártalmatlannak tűnő képekbe információkat kódolnak.

A kutatók elmondása szerint felettébb kicsi az esélye annak, hogy a terroristák ilyen kommunikációs eszközöket is igénybe vennének. A képekbe rejtett információkat egyébként egy különleges rejtjelezési technikával, az úgynevezett szteganográfiával lehet létrehozni, és a gyanútlan szemlélők számára az eredeti és a már a rejtett információkat is tartalmazó kép teljesen egyforma. A tanulmány szerint a szteganográfiával rejtjelezett rendszerek nagy hátránya, hogy amennyiben egyszer nyilvánosságra kerül a kódolási rendszerük, bárki hozzájuthat az ily módon képekbe tárolt információkhoz.

Provost és Honeyman egyébként írt egy "Crawl" névre hallgató kis szoftvert is, mely arra volt hivatott, hogy az eBay website-jairól 20 és 400 KB közötti hosszúságú képeket töltsön le. A később analizált képek hosszának alsó határa azért lett 20 KB, mert a kutatók szerint az ennél kisebb helyet foglaló képek nem alkalmasak arra, hogy titkos adatokat hordozzanak magukban. A Crawl szoftver rövid idő alatt több mint kétmillió képet töltött le az internetről, mely képeket aztán egy hatvan számítógépből álló klaszter vizsgált át, még pedig a három legelterjedtebb szteganografikus szoftverrel, a JSteggel, a JPHide-dal és az OutGuess-szel.

A két kutató végül arra a következtetésre jutott, hogy a feldolgozott képek alapján kijelenthető, hogy az interneten jelenleg nem szokás adatokkal ellátott kódolt képek segítségével kommunikálni, mindesetre Provost és Honeyman a közeljövőben újabb képek milliót kívánja majd átvizsgálni.