Csillag születésére utal a méreg összetevő

Évszázadokkal ezelőtt a közhiedelem azt tartotta, hogy az üstökösök csóvájukban betegséget hordoznak. Mostanság már tudjuk, hogy az egyetlen dolog, amit egy üstökös okozhat, az a megfázás, amit akkor kaphatunk el, ha túl sokáig bámuljuk az eget egy hűvös éjszakán.

Volt azonban valami igazság a régi hiedelmekben, az üstökösök csóvája egy rendkívül mérgező vegyi összetevőt tartalmaz, a hidrogén cianidot. Jelenleg egy német és holland csillagászokból álló csapat az ESA Infravörös Űrobszervatórium (ISO) és a Hawaii-ban található James Clerk Maxwell Teleszkóp segítségével felfedezték, hogy ez a méreganyag segíthet a csillagok születésének megértését, mivel jelenléte egy születő csillag kezdeti felmelegedését jelzi.

Annemieke Boonman és Ronald Stark egy protocsillagot (a fejlődés korai szakaszában járó csillag), a GL 2591-et tanulmányozta, mely 3000 fényévnyire található, hatalmas gáz és porfelhőbe ágyazva, mely ezerszerese Naprendszerünknek és erőteljes forró gázsugarakat lövell ki magából másodpercenként több száz kilométeres sebességgel. A csapat hidrogén cianidot észlelt a felhő belsejében, ami arra utal, hogy egy születő csillag magja már ott fortyog valahol. "Ebből az információból következtethetünk az evolúciós fokára, ezáltal a korára is" - magyarázta Boonman.

A csillagok hatalmas forró gáz gömbök, melyek magját nukleáris fúzió fűti. A galaxisok terjedelmes gázfelhőiben formálódnak, születésük folyamata azonban még nem teljesen tisztázott, főleg az olyan nagy csillagoké, melyek többszörösei a Napnak. Ennek megértéséhez olyan műszerekre lenne szükség, melyek nem csupán az előrehaladott kémiai állapotban lévő komplex molekulákat lennének képesek bemérni, egyelőre azonban ilyennel még nem rendelkezik az űrkutatás.

Az ESA infravörös csillagvizsgálója volt az első műszer, ami az űrben található komplex molekulákat meg tudta határozni, hatalmas távlatokat nyitva az asztrokémikusoknak. Az ISO 1995. novemberétől 1998. májusáig működött és ez idő alatt közel 30000 tudományos megfigyelést hajtott végre.

A csillagászok most már tudják, a GL 2591 korban közelít a százezredik esztendeje felé, ami azt jelenti, hogy még néhány százezer év múlva befejeződik a születés folyamata és egy új csillag, a mi Napunk tízszerese ragyogja be az eget. Kérdés, hogy fogja-e még valaki látni?