Az atomfegyverek leszerelése is kockázatot rejt

Az Egyesült Államok és Oroszország bejelentette ugyan, hogy kivonnak 9000 nukleáris robbanófejet, arról azonban fogalmuk sincs, hogyan semmisítsék meg azok plutónium tartalmát, hangoztatja több szakértő.

A plutónium radioaktív-temetőbe zárását vagy nukleáris reaktorokban való elégetését célzó programokat a Bush kormányzat elvetette a magas költségek miatt. Az alapkoncepció, azaz a raktározás ezekben az időkben nem tűnik biztonságos megoldásnak, hiszen a terroristák részéről fennáll az eltulajdonítás és ebből eredően a bomba készítés veszélye. Különösen aggasztó a helyzet Oszama Bin Laden legutóbbi megnyilatkozásai óta, melyek egyértelművé tették igényét a nukleáris fegyverekre, bár november első napján az Atomenergia Hivatal nyomatékosan figyelmeztetett az atomterrorizmus veszélyének növekedésére és a biztonsági intézkedések szigorítására. Kedden hangzott el George Bush bejelentése, miszerint a bevethető atomfegyverek arzenálját 7000-ről 1700 és 2200 közötti mennyiségre csökkentené az elkövetkezendő 10 évben. Válaszként Vlagyimir Putyin is hangot adott leszerelési szándékának, ő 4000 atomfegyvert hatástalanítana, időpontot azonban nem jelölt meg.

Matthew Bunn, aki a Clinton kormányzat atomügyi tanácsadója volt így nyilatkozott: "A két elnök a magasból igyekszik megszabadulni több ezer atomfegyvertől, mikor elképzelésük sincs, mit csináljanak a hatástalanításokból visszajövő plutóniummal." A robbanófejek tárolása számottevő biztonsági problémát jelent Oroszország számára, ahol a fegyverek alkotórészeiből kétszer annyit derítettek fel a terroristák, mint tavaly. "Az atomfegyverek szerepköre jelenleg nem az elrettentés, hanem eltulajdoníthatóság" - kardoskodott Bunn, aki jelenleg a Harvard Egyetem tudományos munkatársa. Ha a fegyvereket leszerelik, a plutónium mellett magasan dúsított uránium is közkézre kerülhet. Bill Clinton elnöksége alatt egy 8 milliárd dolláros program keretében megegyezett Oroszországgal 68 tonna plutónium megsemmisítéséről mindkét ország részéről. Ez a terv jelenleg a Bush kormányzat felülbírálása alatt áll. Az egyik lehetőség, a plutónium más radioaktív hulladékkal együtt üvegtömbökbe olvasztása, már eleve el lett vetve. A másik lehetőség urániummal keverve hajtóanyagként elégetni reaktorokban, ezt Bush Nemzetvédelmi Tanácsa utasította el, mivel túl költségesnek találták. William Walker a skóciai St. Andrews Egyetem szakértője szerint a főirányvonal a fegyverek vagy a plutónium tárolása lesz. Akárhogy történjen is, a plutónium nem vész el csak átalakul. "Valójában soha nem szabadulunk meg tőle."

A magasan dúsított urán megsemmisítése más jellegű probléma. Egy már létező terv szerint Oroszországból 500 tonnát alacsonyabban dúsított uránnal vegyítve az energiatermelő reaktorok üzemanyagaként újrahasznosítják, akkora sikerrel, hogy az Egyesült Államokban és Európában jelentős bőség alakult ki nukleáris üzemanyagból.