A Mars Odyssey első felfedezése

A Mars Odyssey szonda megtette első jelentős felfedezését: hatalmas hidrogén készletekre - esetleg vízre - bukkant a vörös bolygó sarkkörei közelében. Már az Odyssey előzetes megfigyelései, amikor a tudósok a szonda neutron spektrométerét tesztelték, arra utaltak, hogy jelen van ez az elem a nagy magasságokban található talajban.

"Ez valami hatalmas" - mondta Bill Feldman, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium részéről az Odyssey által vett jel erősségéről. Az eredmények nagy mennyiségű hidrogént mutatnak ki a felszínen, ami víz-jég jeleként valószínűsíthető. A megfigyelések "pontosan azt igazolják, amit egy hidrogénben gazdag környezettől elvárhatunk", tette hozzá Feldman.

Az amerikai űrhivatal tudósai között nem kis izgalmat keltettek a hidrogén készletekre utaló jelek, mivel a beérkezett adatok tisztábbak, nyilvánvalóbbak és sokkal korábban érkeztek, mint amire számítottak.

"Úgy gondoltuk jó néhányszor meg kell kerülnie a bolygót, hogy meghatározhassa a hidrogén jelenlétét" - mondta Stephen Saunders a NASA tudósa. "Ennek ellenére már rögtön az első pillanatokban rábukkantunk."

A tudósok már tudták, hogy létezik víz a Marson a sarkokat borító jégsapkákba fagyva, mely vékony felhőkként párolog el. Azt is jó okuk van feltételezni, hogy a közelmúltban víz folyt a bolygó felszínén mély csatornákat és kanyonokat alakítva ki. Mivel a víz-jég készletek könnyen elérhetők a felszínen ezért még valószínűbb, hogy valamilyen szintű élet igenis létezett a Marson.

A Mars Odyssey jelenleg szűkíti pályáját a bolygó körül, hogy januárban a felszíntől 400 kilométerre megkezdhesse a feltérképezést, melyhez újabb műszereket használ majd fel. A neutron mellett egy gammasugarú spektrométer is bevetésre kerül, mellyel a felszín kémiai összetételét vizsgálhatja, valamint infravörös kamerájával a Mars árnyékos oldalát is szemügyre veheti.

"Azt hiszem nagyon izgalmas telünk és tavaszunk lesz" - utalt James Gavin a szonda elkövetkezendő kutatási időszakára az Amerikai Geofizikai Egyesülés legutóbbi ülésén. A doboz alakú űrszonda a tervek szerint két és fél évig kering a Mars körül, éghajlatát és geológiai történelmét tanulmányozva.