AMD-Intel: hasonló dolgok, más megközelítésben?

Úgy vélem kétségtelen, hogy a 2001-es esztendő minden eddginél komolyabb konkurenciaharcot hozott a processzorpiacon, és az sem lehet kétséges, hogy az ebben a piaci szegmensben érdekelt cégek - gondolok itt elsősorban az Intelre és az AMD-re - mind másképp látják az elmúlt év történéseit és a további fejlesztési lehetőségeket.

"A Rambus DRAM memóriák támogatása szerintem katasztrofálisan rossz lépés volt az Intel részéről" - nyilatkozta a közelmúltban az AMD egyik vezetője, aki ezzel arra kívánt utalni, hogy a világ legnagyobb chipgyártó cégeként nyilvántartott Intel egy olyan új és egyben rendkívül drága memóriatechnológia mellett tette le a voksát, mely összességében nem vehette fel a versenyt a sokkal kedvezőbb ár/teljesítményt nyújtó DDR (Double Data Rate) memóriákkal. Az AMD tehát úgy véli, hogy az egyre égetőbb memóriasávszélesség problémákra nem a Rambus DRAM memóriák, hanem sokkal inkább a DDR memóriák jelenthetik az orvosságot, ezenkívül pedig nem is lehet kérdéses, hogy az AMD saját processzorait sokkal nagyobb teljesítményűnek tartja, mint az azonos frekvenciájú, hasonló kategóriás Intel Pentium 4-es chipeket. Ezenkívül pedig mindenképpen említésre méltó, hogy az AMD közelmúltban debütált Athlon XP típusjelzésű processzorai nemcsak kiváló teljesítményt nyújtanak, hanem ráadásul még az áruk is elég kedvező.

Az Intel vezetői természetesen nem osztják az AMD processzorpiaccal kapcsolatos véleményét, ugyanis az Intel vezetői a közelmúltban többször is azt nyilatkozták, hogy a processzorok esetében továbbra is a minél magasabb működési frekvencia a legfontosabb, ez ügyben pedig vitathatatlan a jelenlegi Pentium 4-es chipek előnye. Az Intel szerint az AMD által a processzorok esetében alkalmazott teljesítmény viszonyszám jelölési rendszere elég gyenge próbálkozás az AMD chipek népszerűsítésére, és az Intel többször is hangoztatta a közelmúltban, hogy míg az AMD az Athlon architektúrát már nem igen skálázhatja tovább, addig az Intel a Pentium 4 esetében akár a 10 GHz-es frekvenciáig is elmehet. Paul Otellini, az Intel egyik vezetője a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem tart attól, hogy az AMD továbbra is növelni tudja majd piaci részesedését, ám szakértők szerint a dolgok jelenlegi állása szerint nem biztos, hogy Otellininek igaza lesz. Ezenkívül ugyancsak megoszlanak a vélemények a két konkurens cég 64 bites processzorait illetően is, hiszen míg az AMD a 32/64 bites processzorok (Hammer) mellett tette le a voksát, az Intel szerint kár olyan 64 bites processzorokra pénzt, időt és szilíciumot pazarolni, melyek működése nem teljesen 64 bites.