Kecsketej malária ellen

A géntechnikák fejlődése lehetővé tette a tudósok számára, hogy kecsketejből nyerjenek ki malária ellen védő vakcinát. Ezáltal a laboratóriumban előállított oltóanyagok költségeinek töredékéért tudnának előállítani ugyanolyan hatékony ellenszert.

A kutatók először egereket módosítottak genetikailag, melyek tejében ott rejtőzött a kísérleti vakcina. Amikor az anyag letisztított formáját majmokba fecskendezték, az ötből négy esetben megvédte a beoltott állatot az amúgy halálos malária dózistól. A WHO felmérései szerint malária évente nem kevesebb, mint 300 millió embert fertőz meg, ebből 1 millióan halnak meg. Az esetek 90 százalékát a Szaharában regisztrálták, ahol számos nemzet küzd a HIV vírussal is mindemellett.

A kutatók megpróbálják kiterjeszteni az eljárást az egereknél nagyobb állatokra is, mint a kecske és egyéb háziállatok, abban a reményben, hogy így a szegény régiók hozzájuthatnak egy olcsó, nagy hozamú malária vakcinát termelő alkalmatossághoz. A fejlesztés eredményeit a Nemzeti Tudományos Akadémia vívmányai között, az Interneten hozták nyilvánosságra.

"A vakcinának nem csak hatékonynak de olcsónak is kell lennie, ha a maláriától leginkább sújtott országokban kívánják hasznosítani" - mondta Anthony Stowers orvosdoktor, a tervezet vezetője, az Egyesült Államok Nemzeti Allergia és Fertőzőbetegségek Intézetének (NIAID) malária kutatója. "Genetikailag módosított állatokkal elérni ezt a célt, mindenképpen izgalmas lehetőség" - tette hozzá. "Ha működik, akkor egy nagyobb kecske csorda elláthatja proteinnel egész Afrikát." Már korábban bemutatták a speciális proteinek kikódolt génjei állatokba beültetésének eljárását, mellyel nagy mennyiséget nyerhetnek az adott proteinből gyógyászati felhasználásra. Ezt vezette tovább Dr. Stowers csapata, megvizsgálva, vajon képesek-e a genetikailag módosított állatok kifejezetten a malária vakcinához szükséges proteinek előállítására. Két egérfaj esetében próbálták ki az eljárást, mindkét esetben az egyik leghalálosabb malária parazita génjeit, a Plasmodium falciparumét hordozták magukban. Mindkét faj nagy mennyiséget állított elő a kívánt vakcina proteinből, ezt próbálták ki a majmokon.

Ugyanezen technika alkalmazása kecskéken arra utal, hogy a procedúra jól működik nagyobb állatok esetében is, bár erről még nem érkezett publikáció. David Warhurst professzor a londoni Közegészségügyi Laboratórium részéről így kommentálta a bejelentéseket: "Valóban rendkívül érdekesen hangzik. Ötből négy még nem kiváló eredmény, azonban biztató megközelítés, ami az anyag nagy mennyiségben történő előállítását célozza."