Év végén debütál az IBM "jégkockája"

Az IBM laboratóriumaiban a kutatók gőzerővel egy olyan, rendkívül nagy mennyiségű adat tárolására képes különleges berendezés prototípusának kifejlesztésén dolgoznak, melynek kialakítása leginkább a Lego elemekhez hasonlítható, és amelyekből akár több tucatnyi darabot is össze lehet majd csatlakoztatni egymással. Az IBM szerint az ilyen újfajta adattároló rendszerek segítségével minden eddiginél nagyobb adatátviteli sebesség és hibatűrő képesség érhető el, miközben az újdonság a korábbi hasonló megoldásokhoz képest kevesebb helyet foglal, kevesebb áramot fogyaszt, és nem utolsó sorban olcsóbb is.

Az IBM Ice Cube (jégkocka) fedőnevű projektjének elsődleges célja egy olyan újfajta adattároló rendszer kifejlesztése, melyet a megvásárlást követően az üzemeltető könnyedén bármikor továbbfejleszthet. A Big Blue ígéretei szerint, ha minden jól megy, akkor a rendszer 32 TB (Terabyte) kapacitású, 3 x 3 x 3 darab építőelemből álló változata már az idei év végén kereskedelmi forgalomba kerülhet. Jai Menon, az IBM Almaden Research Center vezetője elmondta, hogy az Ice Cube projektnek köszönhetően hamarosan olyan nagykapacitású adattároló rendszerek kerülnek forgalomba, melyek kis fizikai méretük ellenére több könyvtárnyi adatot lesznek képesek tárolni.

Az IBM Ice Cube projekt keretein belül kifejlesztett újgenerációs adattároló rendszer olyan építőelemekből, úgynevezett téglákból áll, melyek mindegyikében tizenkét darab 2,5 colos merevlemez található, ezen lemezeket pedig téglánként négy-négy merevlemez kontroller vezérli. Minden építőelem rendelkezik egy standard nyolcportos Ethernet switch-csel is, melyek helyébe idővel az alacsonyabb várakozási idővel és nagyobb adatátviteli sebességgel kecsegtető Infiband switch-ek lépnek majd. Az IBM fejlesztőinek elmondása szerint az építőelemek különleges 3D-s felépítésének köszönhetően a rendszer két legtávolabbi pontján található merevlemezek közötti látencia is mindössze pár milliszekundum. A különleges adattároló rendszer megfelelő módon történő hűtéséről egy speciális vízhűtéses rendszer gondoskodik. Az IBM azért használ léghűtés helyett vízhűtést, mert az utóbbi egyrészt olcsóbban kivitelezhető, másrészt pedig sokkal helytakarékosabb és egyben halkabb is. Az IBM szerint egyébként a rendszer összetett vezérlőszoftverének a kifejlesztése sokkal komolyabb feladatot jelent, mint magának a hardvernek a kivitelezése.