Need for Speed: Hot Pursuit 2

A következő játékmód a Championship nevezetű, amely annyiban különbözik a Hot Pursuit módtól, hogy itt nincsenek rendőrök illetve más pályákon és más autókkal is versenyezhetünk. A rendőrök hiánya természetesen nem jelenti azt hogy a verseny unalmas lenne, ugyanis a későbbi pályákon a gép által irányított ellenfelek nagyon meg tudnak izzasztani, és nem egyszer csak sokadik próbálkozásra sikerülhet elérni az első helyet.

A Single Challange játékmódban egyszeri versenyeket állíthatunk be magunknak, és erre számos lehetőség áll rendelkezésünkre. Ha a Free Run opciót választjuk, akkor ellenfelek nélkül száguldozhatunk, így alaposan kiismerhetjük a pályát. A Single Race menüpont lehetőséget ad arra hogy az általunk választott pályán versenyezzünk rendőrök kíséretében vagy anélkül, és a Be The Cop mód pedig hogy mi legyünk a rendőrök és elkapjuk az álnok gyorshajtókat. Itt figyeljünk arra, hogy csak akkor tudjuk lefülelni őket, ha bekapcsoljuk a szirénát, különben akárhogy is szorítjuk le őket az útról, soha nem fogjuk elkapni a grabancukat. A Single Challange lehetőséget ad még tetszőleges Knockout versenyek beállítására, illetve több versenyből álló bajnokságokra is.


A játék támogatja a Multiplayer módot is, így haverokkal vagy esetleg vadidegenekkel mérhetjük össze tudásunkat helyi hálózaton vagy az interneten. Itt is játszhatunk Knockout módban, vagy egyszerű pár körös versenyeken is, ahol meghatározhatjuk azt is, hogy melyik osztályokból választhatják a játékosok az autókat. A multiplayer módon kívül egyetlen játékmód maradt, amit még nem részleteztem, ez pedig a Quick Race mód. Itt egyszerűen csak annyi a dolgunk, hogy kiválasztjuk ezt a módot, és a gép automatikusan beállít egy pályát illetve kiválaszt nekünk egy autót, így gyakorlatilag egyetlen kattintással már indulhat is a verseny.


A High Stakes óta számos újítás került a játékba, de sajnos néhány visszalépés is történt. Nagyon látványos tud lenni például az újonnan bevezetett Jump Camera, ami ugratások vagy nagyobb borulások esetén külső nézetre vált és lelassítja a képet, mintha csak egy filmet látnánk. Ez szórakoztató az első néhány alkalommal, de gyakorlatilag inkább idegesítő, mert emiatt sokszor elveszíthetjük az uralmat a jármű felett, így megéri kikapcsolni. A pályatervezés továbbra is erőssége az Electronic Arts-nak, a pályák helyszíne változatos, részletesen kidolgozott, és minden pályán vannak rövidítések is, amiken kicsit nehezebb elnavigálni, de ha sikerrel járunk, akkor többnyire előnyhöz juthatunk társainkhoz képest. Hiányoltam viszont a havas pályákat, illetve az időjárási elemeket (eső, hó), ezért nagy fekete pont jár az EA programozóinak.


Az autókat most már nem hasonlíthatjuk össze egymással mint az NFS:HS-ben, itt csak annyira van lehetőségünk hogy meghallgassunk egy narrátor által előadott rövid szöveget az adott autóról, és megvárjuk míg a felső sávban csigalassúsággal bekúszik egy felirat az autó gyorsulásáról és végsebességéről. Ezt a részt igazán megcsinálhatták volna úgy, hogy kicsit informatívabb, illetve kényelmesebb legyen. Újabb visszalépés a visszajátszások terén tapasztalható, ugyanis a felvétel megtekintése közben nem módosíthatjuk a kameranézetet, csak abból a nézetből követhetjük nyomon akciónkat, amelyikből eredetileg játszottuk azt. További kisebb hiányosságok találhatók a játékban, amelyek egy része azért is érthetetlen mert hasznos funkciók voltak, és a sorozat korábbi részeiben jól szolgáltak számos helyzetben. Most lássuk az összesítést: