Nem vált be az állam által támogatott internetezés

[Nepszabadsag] Az államilag támogatott internet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért az informatikai tárca az év elején felülvizsgálja a rendszert. A minisztérium a szolgáltatók nagyobb szerepvállalását szeretné elérni, miközben az állam nem akar az eddiginél többet költeni. Egyelőre azonban még az 1,3 milliárd forint is soknak tűnik, amit a tárca az internetes kedvezményre szánt.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) várhatóan januárban felülvizsgálja az államilag is támogatott internet-elérési csomagok rendszerét – tudta meg a Népszabadság. Mint azt Pataki Dániel, a tárca helyettes államtitkára mondta, a jövő év elején összesítik az első fél év eredményét, és annak tükrében döntenek arról, hogyan folytatódjon a kezdeményezés. Hozzátette, az bizonyosnak tűnik, hogy az állam nem növeli hozzájárulása mértékét, inkább a szolgáltatóktól számít a jelenleginél nagyobb támogatásra.

Az államilag támogatott internet-elérési lehetőséget augusztusban indította el az IHM, a Matáv, a Vivendi, a Hungarotel, a Monor Telefontársaság és az Emitel. Megállapodásuk szerint az állam percenként 0,77 forinttal támogatja az internetezéshez kötődő telefontarifákat, és a szolgáltatóknak is ugyanekkora percdíjcsökkentést kellett érvényesíteniük. Két új csomag jött létre: a havi tizenöt órás internet-hozzáférés 1550 forintba, a negyvenórás pedig négyezer forintba kerül. Ebben az évben – mivel csak augusztustól ketyeg az óra – az IHM 1,3 milliárd forintot szánt a célra, ám mint megtudtuk, ezt az összeget sem kell kifizetnie, mivel a kezdeményezést a vártnál kisebb érdeklődés övezte.

Indulásának első hónapjában, augusztusban országszerte 16 330-an fizettek elő az államilag támogatott internet-hozzáférési díjcsomagokra. A következő két hónapban lassult a növekedés, de az előfizetések száma szeptember végén meghaladta a 22 ezret, október 31-én pedig megközelítette a 27 ezret. A tizenöt órás csomag népszerűbb, mint a negyvenórás, hiszen az előbbit több mint kétszer annyian veszik igénybe. November végén a támogatott csomagok aránya a betárcsázós internethasználói körön belül hét százalékra nőtt az augusztusi 4,8-ről. A szolgáltatók vegyesen vélekednek az eredményről.

Az év első két hónapja nemcsak az államilag támogatott internetelérési csomagok rendszerében hoz változást. Mint megtudtuk, az informatikai tárca azt tervezi, hogy januárban vagy februárban jogszabályban tesz pontot az internetes és a vezetékes szolgáltatók közötti vita végére, és ezúttal a netes cégek járnak jól. A minisztérium ugyanis kimondja, a világháló használatához kötődő telefondíjat a vezetékes telefontársaságoknak kell kiszámlázniuk a fogyasztóknak, és ezért világhálós üzlettársaiktól nem kérhetnek pénzt. Ugyancsak kötelező lesz megkötni a cégeknek a hálózati hozzáférési szerződéseket, amelyeket úgy kell kialakítani, hogy az internetes társaságok ne járjanak rosszabbul, mint korábban.

Nemcsak a fenti, hanem összesen 21 vitás ügy került ebben az évben a Hírközlési Döntőbizottság elé. A szervezet döntéseit nagyon sok bírálat érte, sőt volt társaság, amely egyenesen ámokfutásnak minősítette a HDB tevékenységét. Több szolgáltató is arra kérte a szaktárcát, hogy valamilyen módon tegyen rendet a Hírközlési Felügyeletnél. Úgy tűnik, ennek eljött az ideje, ugyanis Kovács Kálmán, az informatikai és távközlési tárca vezetője 2003 januárjától két miniszteri biztost nevezett ki. A tárca szerint ugyanis át kell gondolni a HíF szerepét, feladatait és szervezeti felépítését. Mint megtudtuk, a miniszter Suhajda Attilát a HíF informatikai feladatainak áttekintésével, Kubinyi Imrét pedig a szervezet megújításának kidolgozásával bízta meg. Frischmann Gábor, a HíF elnöke szerint mindennek nincs köze a hivatalt ért bírálatokhoz.

Arra a kérdésre, hogy az IHM elégedetlen-e a HíF tevékenységével, Pataki Dániel csupán annyit mondott: "van mód a fejlődésre." Bár határozottan állította, nem személyi változtatások előkészítéséről van szó, sokan mégis ezt látják mögötte.