Negyedszer is sikeres a kínai űrprogram

Kína sikeresen jutatta fel az űrbe negyedik űrhajóját, ami feltehetően az utolsó próbarepülés volt mielőtt kínai legénység állna Föld körüli pályára az újesztendőben. A szakértők szerint Kína ezzel bebocsátást nyerne a Nemzetközi Űrállomás projektjébe, valamint más kapcsolódó vállalkozásokba is. Más elemzők óvatosságra intenek az űrben kibontakozó sárkánnyal kapcsolatban.

A Shenzhou 4, az állami hírügynökségi jelentések szerint vasárnap magyar idő szerint 17 óra 40 perckor indult útnak egy Long March 2F hordozó rakétán. 1999 óta repülnek a kínai űrhajók, igaz legénység nélkül, ám egyre nagyobb tapasztalatot adva az űrhardver építésében és feljutatásában, melyek nélkülözhetetlenek az emberek életben tartásához, valamint a földi irányítás is gyakorlottá válik mire emberi űrexpedícióra kerül sor. Azt már számos hírforrás kiszivárogatta, hogy 14 űrhajós kiképzése folyik, a hírügynökség szerint most néhányuk a kilövés előtt egy rövid gyakorlásra be is ülhetett az űrhajóba. A negyedik "Isteni Jármű" új kereső és mentő felszerelésekkel lett felszerelve, valamint további biztonsági rendszerekkel is gazdagodott, melyeket már most kipróbáltak repülés közben, hogy a következő fázisra, a legénység számára már vizsgázva álljon rendelkezésre. A harmadik repüléshez hasonlóan, a kapszula üléseiben ezúttal is bábukat helyeztek el.


A Shenzhou IV-et a Jiuquan központból lőtték fel
A kínaiak a hatvanas évek elején fellőtt együléses orosz és amerikai járművekkel ellentétben már egy második generációs űrhajóval vágnak neki a világűrnek. Guoting Wu, az Űrhajózási Rendszerek Pekingi Intézetének mérnöke az októberi Űr Világkongresszuson elmondta, a Shenzhou-k újfajta a légkörbe újra belépéshez szükséges védőanyaggal lesznek bevonva. Ez az új nagy ellenállású pajzs 35% súlycsökkenést jelent az orosz űrhajókon használt anyaghoz képest.

Egyes elemzők szerint a kínai törekvések megnyithatják a kapukat más űrkutatást folytató nemzetek felé. Kína jelentős technikai fejlődést mutat az elmúlt három évben. A mai napig Japán és Európa amerikai és orosz űrhajókat vesz igénybe, és nem fejlesztette ki saját űrjárművét, annak ellenére, hogy jókora pénzeket fektettek űrrepülő tervezeteikbe, az európaiak a Hermes-be, míg a japánok a Hope-ba, összegzett Steven Pietrobon, egy független elemző.


A Shenzhou III kabinja 2002 április elsején ért földet Belső-Mongóliában
"Kíváncsi vagyok vajon Kína belevág-e az űrturizmusba. Nincs fenntartásuk a nyugati műholdak fellövésével szemben, és ha a turisták elég nagy profitot jelentenek, akkor kedvező fordulatot jelenthet az űrturizmus számunkra is. Egy versenyhelyzet kialakulása az oroszokkal a jegyárak csökkenését eredményezné" - fejtegette Pietrobon. A negyedik űrhajó sikere azt jelenti, hogy a következő már legénységgel együtt hagyja el a Földet, a számítások szerint 2003 szeptemberében, Kína októberi forradalmi ünnepe előtt.

Amerikai részről azonban továbbra is fenntartásokkal kezelik a kommunista államot és nem hajlandók betekintést nyújtani az űrprogramjukba, míg Kína következetesen eleget nem tesz a Rakétatechnológiai Ellenőrzés és az Atomsorompó-Egyezmény követelményeinek.


Középen Li Peng tapsol más pártvezetők társaságában a Shenzhou IV startja után
Larry Wortzel, a washingtoni Davis Intézet alelnöke szerint Kínát nem csupán a tudományos kihívás hajtja az emberi űrrepülés megvalósításában. "Peking űrprogramja támogatja az interkontinentális és tengeralattjáróról kilőhető ballisztikus rakéta programot, valamint más védelemmel kapcsolatos űrprogramokat is" - magyarázta. "Van bizonyos presztízs vonzata is egy ilyen programnak, ám az érdekeltség inkább katonainak, mint civilnek tekinthető."