Amerika globális csapásmérő eszközt tervez

A Pentagon egy olyan hiperszonikus robotrepülőgép megépítését tervezi, ami az Egyesült Államok területéről két óra alatt a Föld bármely pontjára csapást mérhet, olvasható a Védelmi Minisztérium weboldalán.

Az "azonnali globális elérési képesség" részeként, melyet a jól bevált terrorizmus elleni félelemmel igyekeznek beadni a közvéleménynek, a robotrepülő bármelyik hagyományos kifutópályáról felszállhatna 5500 kilogrammnyi rakománnyal.

"Ez a képesség felszabadítaná az Egyesült Államokat az előretolt támaszpontoktól való függéstől, képessé téve, hogy azonnal és döntő mértékben reagáljon a destabilizációra vagy az ellenséges országok és a terror szervezetek fenyegetést jelentő akcióira" - hangoztatja a Fejlett Védelmi Kutatások Ügynöksége, a DARPA. Kiemelik, hogy a boszniai, afganisztáni és iraki katonai ütközetek jól példázzák a légierő képességeinek korlátait.

"Bár a célpont azonosításban és a precíziós támadásban jelentős előrelépéseket értünk el, ugyanakkor látható hiányosságok mutatkoznak a kulcsszerepet betöltő, mélyen beásott, nehezen megközelíthető célpontok megtámadásában és legyőzésében, ami sokszor időigényes, felborítva a hadműveletet" - folytatja a jelentés. Az ügynökség szerint a technikára azért is szükség van, mivel "a jelenlegi és a jövő politikai környezete súlyosan korlátozza az Egyesült Államok képességét a hosszútávú csapás mérésben az észak-amerikai kontinens területén kívül".


Egy C-130 elhárító csapdákat szór a bagdadi repülőtér újramegnyitásán július 2-án
Más szavakkal egy ilyen technika ideális lett volna az iraki háborúban Szaddam Husszein megölésére, ami diplomáciai okokból meghiúsult, mivel az Egyesült Államok saját területén kívül végezte hadműveleteit.

A DARPA szerint 20 évet vesz igénybe a hiperszonikus cirkáló eszköz technológiájának kifejlesztése, ami 14.400 kilométeres távra lenne képes eljuttatni a hadianyagokat. Van azonban egy olcsóbb és gyorsabban megvalósítható alternatíva is a Pentagon FALCON (Force Application and Launch from Continental United States) programjának tervezőasztalán, egy kis indítójármű, ami képes bombázni vagy kisebb katonai műholdakat pályára állítani. Ezek a minisztérium által elképzelt "indítók" már 2010 körül üzemképesek lehetnek.

"A technológia rendelkezésükre áll, azonban egy ilyen platform kifejlesztése időbe telik, a sietség pedig rendkívül magas költségeket támaszthat. Valószínűleg azért beszélnek róla ennyire nyíltan, hogy felhívják a Kongresszus figyelmét és megnyissák a pénzforrásokat" - összegzett Michael Codner a londoni Védelmi és Biztonsági Tanulmányok Intézetének katonai tudományokkal foglalkozó igazgatója.