2003. július 7. 08:50, Hétfő
A Motorola fejlesztői a napokban jelentős áttörésről számoltak be a szén nanocsövek alkalmazásában. Az amerikai cég kutatói egy olyan újfajta kijelzőtípust fejlesztettek ki, amely alacsonyabb árak mellett az LCD-knél lényegesen jobb minőséget ígér.
A Nano Emissive Display (NED) elnevezésű technológia a Motorola Labs. kutatói szerint a jelenlegi LCD és plazma kijelzőknél sokkalta jobb képminőséget eredményez, miközben a megoldásra épülő kijelzők ára alacsonyabb lehetne, amely a széleskörű elterjedést is megalapozhatná. A társaság jelenleg számos európai és ázsiai elektronikai gyártóval folytat tárgyalásokat a technológia piaci bevezetésének érdekében.
A Motorola NED akár 50 colos, és nem mellékes szempontból könnyű kijelzők készítését teszi lehetővé 1 colnál (2,54 cm) kisebb teljes vastagság, és meglepően alacsony ár mellett. A technológia azonban a nagyméretű (kültéri) kijelzők, például kivetítők készítéséhez is felhasználható, amelyek a jövőben így szintén jóval olcsóbbak lehetnének, mint a jelenlegi változatok.
A technológia alapját képező szén nanocsövek olyan parányi molekuláris alakzatok, amelyek egyedülálló tulajdonságaiknak köszönhetően számos különféle alkalmazási lehetőséget rejtenek. A kutatók ennek megfelelően az elektronika legkülönfélébb területein, többek között a chipgyártásban próbálják alkalmazni a szén nanocsöveket.
A Motorola szén nanocsövekkel kapcsolatos kutatásaiban áttörést jelentett az az eljárás, amellyel a társaság kutatói alacsony hőmérsékleten is létre tudják hozni ezen molekuláris alakzatokat. Ez a képesség elsősorban azért kiemelt fontosságú, mert azok az anyagok, amelyekhez a szén nanocsöveknek kapcsolódniuk kell, mint az üveg, vagy a tranzisztorok, általában rendkívül érzékenyek a hőre.
A Motorola új eljárása lehetővé teszi a szén nanocsövek átmérőjének, hosszának és elhelyezkedésének rendkívül pontos szabályozását, utat nyitva a molekuláris szintű tervezés előtt.
A Motorola Labs. jelenleg olyan lehetőségek után kutat, ahol a technológiát a kijelzőgyártáshoz hasonló sikerrel alkalmazni lehetne. Jelenleg ígéretesnek tűnik az üzemanyagcellákban, napelemekben, miniatűr tranzisztorokban, és különböző biológiai szenzorokban való alkalmazás lehetősége.
Informatika és tudomány