Egy katasztrófa hozta létre a Mars holdjait?

Amilyen sokat kezdünk megtudni a Marsról, olyan keveset tudunk két holdjáról. Ami a felvételekről szembetűnő, hogy igen szabálytalan alakúak és igen alacsony a fényvisszaverési képességük. A Mars két holdja - Phobosz és Deimosz - egy a vörös bolygó körül keringő hatalmas hold felbomlásának melléktermékei lehetnek, állítja egy új tanulmány.

A hatalmas hold befogása a bolygó kialakulásakor vagy nem sokkal azután következhetett be. A jelenlegi két hold eredete hosszan tartó rejtélyt jelentett a csillagászoknak, melyre egy kutató a 6. Nemzetközi Mars Konferencián egy új megoldással állt elő.

"Senki sem tudta megmagyarázni a Phobosz és a Deimosz eredetét" - mondta S. Fred Singer, a Virginia Egyetem Tudományos és Környezetvédelmi Politika Projektjének tudósa. Singer 2002. októberi kutatásaira alapozva kijelentette, hogy a holdakról alkotott hagyományos feltevések egyrészt megsértik a fizika törvényeit, másrészt nem igazolják megfigyelt pályáikat.


A Phobosz nagyobb és beljebb kering társánál - a Mars Global Surveyor felvételén legnagyobb, 10 km átmérőjű krátere látható
Jelenleg mindkét hold közel kör alakú és egyenlítői pályával rendelkezik. A Phobosz pályája azonban a megfigyelések szerint 1877-es felfedezése óta zsugorodik. A Deimosz jelenlegi pályája, ami a Mars tengelyforgásával csaknem szinkronban van - mindkét hold kötött keringésű, szinkronban van tengelyforgási és keringési idejük - fontos viszonyítási pont, magyarázta Singer. Egy összetett pálya kalkuláción keresztül, figyelembe véve a Mars bolygót, magát a hatalmas elméleti holdat, valamint a Phobosz és a Deimosz múltbeli és jelenlegi elhelyezkedését, Singer úgy véli megtalálta a megoldást. A Singer féle forgatókönyv szerint a hatalmas eredeti hold közelsége a bolygóhoz végül szétroncsolta az objektumot. A gravitációs taszítás és vonzás egy törmelék halmazzá változtatta, ami gravitációsan továbbra is egymáshoz tapadt.

"Az erők hamarosan a legnagyobb darabokat a Marsba sodorták, fennmaradva a legkisebb darabok, amit ma Phobosz és Deimosz néven ismerünk" - mondta Singer. A felbomlási folyamatban a legnagyobb darabok becsapódtak a bolygóba. "Jeleket kell keresnünk a létezésükről."
Singer spekulációi szerint a holdak összetételükben hasonlóak. Mindazonáltal a Phobosz és a Deimosz nem tűnik összehasonlíthatónak. Az eltérés szemmel látható, ha megnézzük a felületükben mutatkozó eltéréseket.

"Szükségünk van felszíni és felszín alatti mintákra is, hogy eldönthessük ezt a kérdést és megvizsgálhassuk vajon a két hold egykor egy testhez tartozott-e. Singer szerint a Phobosz néhány millió éven belül elpusztul, viszont a Deimosz fontos szerepet tölthet be az emberiség terveiben. A tudós szerint a hold természetes űrállomásként szolgálhatna az emberi felderítők számára.


A Deimosz a Viking 2 felvételén
"Először is, az ember a Mars felszínén nem igazán képes közvetlen kutatásokat végezni. Terepjárókra lesz szükségük az utazáshoz. Ahhoz, hogy az egyenlítőtől eljussunk az egyik sarkig, túl hosszú időt vesz igénybe. Nagy és veszélyekkel teli utazást jelent" - mondta Singer. Singer a Deimoszt egy átfogó Mars expedíció kapujaként képzeli el. Az űrhajósok táborhelye a Mars holdján helyezkedne el, ahonnan tucatnyi marsjárót tudnának távirányítással vezényelni valós időben.

"Nem lenne időeltolódás, vagy legfeljebb annyira minimális, ami az emberi reakcióidőn belül van" - magyarázta Singer. "Véleményem szerint ez egy 15 éves projekt lenne, költségei durván 30 milliárd dollárra rúgnának, ami évi átlagos 2 milliárdnyi támogatást jelent. Ez egyértelműen belül van a NASA költségvetési keretén."

Politikai oldalról a Kongresszus nem valószínű, hogy támogatna egy évtizedeken át elnyúló robotszonda tervezetet, és nem is lenne hatékony módja a Mars felderítésének. Ha a Mars igazán nagy kérdéseit szeretnénk megoldani, mint az élet eredetét akkor azt egy csapásra kell elvégezni, vélik mások.