21 halálos áldozata van a brazil rakétakilövésnek

Gomolygó füst, egy hatalmas kráter és eltorzult fémdarabok. Ez a kép fogadta azt, aki szombaton Brazília űrközpontja felé vette az útját, ezek a maradványok tanúskodnak a dél-amerikai ország első műhold fellövési kísérletének kudarcáról, ami 21 ember életébe került.

A 20 méter magas VLS-1 VO3 rakéta három napra volt tervezett rajtjától, amikor felrobbant a kilövő álláson. A baleset gyászt borított a földrész legnagyobb országára, miközben a szakértők megpróbálják kideríteni a hiba okát. Az észak-keleten fekvő, Sao Luishoz közeli Alcantra Kilövő Központban pénteken bekövetkezett robbanás főként civil technikusok halálát okozta és megsemmisített két kutató műholdat, súlyos csapást mérve Brazília gyermekcipőben járó űrprogramjára.
"A köztársasági elnök mélységes sajnálatát fejezi ki az Alcantra bázis dolgozóinak halála végett. A brazil űrprogram fontos tudományos és technikai projektje az országnak, a mai nap pedig a gyászé" - nyilatkozott Andre Singer, kormányszóvivő.


A VLS V-03 rakéta kilövőállomása a robbanás előtt és után. A 6.5 millió dolláros, 20 méteres rakéta 2 műholdat vitt volna az űrbe
Jose Reinaldo Tavares, a baleset helyszíne, Maranhao tartomány kormányzója háromnapos gyászt rendelt el Brazília első halálos kimenetelő űrkatasztrófájának áldozatai tiszteletére. A vizsgálatok jelenleg is folynak, annyi azonban már bizonyos, hogy a rakéta négy szilárd hajtóanyagú gyorsítója közül az egyik gyújtórendszere hibásodott meg.

"A baleset körülményeinek vizsgálata folyamatban van, jelenleg a holttestek azonosítása zajlik" - nyilatkozott Gustavo Kruger a légierő őrnagya a rakéta bázis képviseletében. A rakéta, ami két kutató műholdat szállított volna, éppen túljutott egy kétnapos tesztsorozaton és már készen állt a hétfői kilövésre, amikor felrobbant. A hatalmas hő, amit a tűz által megolvadt fémszerkezet árasztott, a teljes kilövő állás összeomlásához vezetett.

Egy szilárd üzemanyagú rakéta begyújtása rendkívül bonyolult feladat. A NASA berobbantja az űrsiklók szilárd hajtóanyagú gyorsítóit, magyarázta James Oberg, a houstoni irányító központ nyugalmazott mérnöke. Véleménye szerint a vizsgálatnak arra kellene összpontosítani, ami beindította a robbanótöltetet. Oberg, aki 12 könyvet publikált az űrrepülésről, elmondta, hogy egy 1960-ban bekövetkezett kilövőállás balesetben 90 orosz halt meg, míg húsz évvel később egy hasonló oroszországi robbanás 50 életet követelt. Vlagyimir Putyin orosz elnök együttérzéséről biztosította Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnököt.


A rakéta hajtóműhiba miatt robbant fel Alcantarában
"Országunk, mely sokszor tapasztalta, milyen árat kell fizetni az emberiség technikai előrelépéséért, beleértve az űrkutatást, különösképpen átérzi a veszteség okozta fájdalmat" - mondta Putyin.

A mostani baleset Brazília harmadik kudarca. 1997-ben egy rakétájuk zuhant az Atlanti-óceánba nem sokkal a kilövés után, majd 1999-ben egy újabb rakétát kellett megsemmisíteni távirányítással, miután az a kilövés után három perccel letért a pályájáról. Az Alcantara bázisról úgy tartják, hogy szinte ideális kilövőállás elhelyezkedése miatt, mivel az egyenlítőtől mindössze 2,3 fokkal fekszik délre. A Föld az egyenlítőnél gyorsabban mozog, így 13 százalékkal kevesebb üzemanyag felhasználásával teszi lehetővé egy rakéta űrbejuttatását, ami nagyobb rakományok felvitelét eredményezheti. Brazília jelenleg az Egyesült Államokkal és Ukrajnával tárgyal a bázis bérbeadásáról a két ország rakéta kilövéseihez.