2004. március 8. 18:40, Hétfő
A nyugat-európai tapasztalatokat felhasználva az INFORUM keretében Magyarországon megkezdi működését az informatikai eszközöket használók és felhasználók jogait és érdekeit vigyázó iroda.
Az INFOMEDIÁTOR közleménye szerint létrehozásával fontos, eddig hiányzó láncszem kerül be a magyar információs társadalom biztonsági láncába, és ezzel teljessé válik az információs társadalomban a felhasználók jogi és érdekvédelme.
Az iroda fő feladatkörének az alábbiakat tekinti:
széleskörű szakmai tanácsadó szolgáltatást nyújt az információs társadalmi felhasználók érdekeinek és problémáinak komplex kezelésére,
közreműködik az érdeksérelmet okozó jelenségben illetékes szolgáltatók feltárásában és a problémák - akár ideiglenes - megoldásainak megkeresésében,
az alternatív konfliktuskezelési eljárások fórumrendszerét működteti és kínálja fel a viták hatékony, gyors és szakértő rendezésére, jelentősen csökkentve ezzel az állami igazságszolgáltatás útjára terelődő viták számát, illetve amennyiben ez mégis megtörténik, úgy megfelelően előkészíti azok gyorsabb elbírálására az ügyeket,
tevékenysége során felhasználja az Internetes nyilvánosságot a felhasználók tájékoztatására, az eredmények közzétételére, különös tekintettel a dicsérő és elmarasztaló minősítésekre, illetve olyan presztízslistát hoz létre a szolgáltatók minősítésére, amely a felhasználók számára egyfajta garanciát jelent.
Az INFORUM által eltervezett információs társadalom felhasználó-védelmi iroda fogyasztóvédelemi felügyelőségek, a Gazdasági Versenyhivatal, az ombudsmanok és a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője hivatala rendszerében lévő űrt tölti be. Programja szerint a nyugat-európai pozitív példákhoz hasonlóan, web portálján keresztül kíván a felhasználók részére az információs társadalmi szolgáltatásokkal kapcsolatban széles körű tájékoztatási-felvilágosítási szolgáltatást nyújtani, illetve mindazok részére, akiket e szolgáltatások igénybevétele során valamilyen méltánytalanság ért, a számukra elérhető jogorvoslatokra vonatkozóan ad tanácsot, valamint a bíróságon kívüli gyors és hatékony vitarendezést elősegítő alternatív vitarendezési fórumokat működtet.
Az alapítók szerint az áru előállítója, a szolgáltatás nyújtója, és az értékesítő, vagyis a gyártó, szolgáltató és kereskedő tevékenységének célpontja, a fogyasztó mindig is kiszolgáltatott helyzetben volt az előző csoporttal szemben, hiszen míg azok rendelkeztek mindazzal az ismerettel, amely az árura, szolgáltatásra vonatkozik, a fogyasztó lényegesen kevesebb információ birtokában kényszerült döntése meghozatalára. Ez az egyenlőtlenség indokolja, hogy az árutermelő társadalmak megjelenésétől a jogrendszerek nagy figyelmet fordítottak a fogyasztók védelmére.
Az információs társadalommal bekövetkező változások azonban a hagyományos fogyasztóvédelem kereteit feszegetik, hiszen
bonyolultabb termékek és szolgáltatások jelennek meg; jelentősen megnövekszik a távolság a felhasználó és a szolgáltató(k) tudásszintje és földrajzi helyezet között; a termékek és szolgáltatások lényegesen hosszabb "láncon" keresztül jutnak el a felhasználóhoz, ezáltal a felhasználók kiszolgáltatottsága nagymértékben növekszik,
a szolgáltatások között egy újfajta "termék" jelenik meg: az információ, amelynek "minőségére" vonatkozóan újfajta, a hagyományos termékek és szolgáltatások világától eltérő követelmények jelennek meg,
az információs szolgáltatásoknak az a volumenbeli növekedése és világméretűvé válása, amit az Internet megjelenése eredményez, újabb veszélyforrásokat jelent, különös tekintettel a felhasználók illetve a társadalom függőségének kialakulására ezen szolgáltatásoktól,
a hagyományos termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók egy része is személytelen formában hajtódik végre, ami fokozott védelmet tesz szükségessé a résztvevők számára.
Az információs társadalmi szolgáltatások felhasználói alatt nem csupán a hagyományos értelemben vett fogyasztókat kell értenünk, hanem mindazokat, akik a modern információs társadalomban bármely formában, vagy szinten részt vesznek. Az "e-korszak" sajátossága leginkább éppen az, hogy a felhasználó rendszerint szolgáltató is, az aktív szerep egybeolvad a passzívval, és így gyarapodik, épül az információ tömeget egységes virtuális térré szervező Internet. Mindezek következtében indokoltnak látszik, hogy az információs társadalomban a hagyományos fogyasztóvédelem fogalmát és hatókörét jelentősen kibővítve felhasználó-védelemről beszéljünk.
A hatékony információs társadalmi felhasználó-védelem a fogyasztóvédelem hagyományos, jellemzően hatósági intézményrendszerre épülő szervezeti megoldásaival szemben elsősorban a nem állami szférára alapulhat. Ott, ahol a felhasználó szolgáltató is, és a szolgáltató egyben felhasználó, a bizalmat csak olyan szervezet nyerheti el, amely egyaránt megjeleníti valamennyi érintett csoport érdekeit, amely hidat tud képezni közöttük, és amely az érintettekkel egyenrangú partneri viszonyt ápol, és nem a fölöttes hatalmi pozícióból intézkedik. Természetesen fontos, és a sikeres fellépéshez elengedhetetlen, hogy erős állami elismerést és támogatást tudjon maga mögött a nem állami kezdeményezésen alapuló projekt.
Az információs társadalom sajátosságai a hagyományos normatív szabályozás korlátait is megmutatták nekünk, azt, hogy az állami jogalkotás a virtuális tér sajátosságai miatt sok esetben nem érvényesül megfelelően, nem alkalmas a kívánt cél elérésére. Ezért világon sok helyen, de elsősorban az Európai Unióban egyre nagyobb szerepet kap az önszabályozás, mint az információs társadalomban hatékonyt megoldást kínáló regulációs eszköz. A szabályozás módjának újszerű megközelítése mellett a jogviták elintézése is egyre nagyobb mértékben terelődik át az állami igazságszolgáltatás lassú és nehézkes útjáról a jóval rugalmasabb és gyorsabb alternatív vitarendezési fórumokhoz.
Informatika és tudomány