Leselejtezett számítógépek a fejlődő országokba

[Infinit] A használatból kivont, leselejtezett számítógépek és mobiltelefonok tömkelege egyre nagyobb környezeti problémát okoz szerte a világon. Csak az Egyesült Királyságban évente mintegy másfél millió számítógép végzi a hulladéktelepen, ami durván 125 ezer tonna elektronikus hulladékot jelent. A kidobott, sok esetben még működőképes, jól karban tartott gépeket ugyanakkor más országokban szívesen fogadnák.

A Digital Links nevű jótékonysági szervezet ezeket a veszendőbe küldött erőforrásokat igyekszik megmenteni, és eljuttatni azokba a szegényebb fejlődő országokba, amelyek azokat hasznosítani tudnák. A nemzetközi szervezet eddig már több mint 3000 számítógépet juttatott el összesen 12 rászoruló országba, köztük Kenyába, Ugandába, Szenegálba, Gambiába, Tanzániába és Örményországba (a kedvezményezett fejlődő országok többségében a gyerekek 95%-a úgy kerül ki az iskolából, hogy soha nem találkozott számítógéppel). A többségében cégektől átvett leselejtezett eszközöket a szervezet munkatársai rendbe teszik, a merevlemezeik tartalmát letörlik, majd az igények alapján a megfelelő országba szállítják. A Digital Links szerint a felújított gépek működőképessége az új eszközökhöz képest 90%-os, költségük azonban általában csak tizedannyi.

A szervezet a beszerzésen és az elszállításon túlmenően önkéntes szakemberek révén technikai segítséget is nyújt a gépeket átvevő iskoláknak, kórházaknak és vállalkozásoknak az eszközök telepítésében és működtetésében. A környezetszennyezés problémájának megoldása pedig nem a fogadó országra hárul, mivel a szervezet megfelelő programok kidolgozása révén arról is gondoskodik, hogy az exportált gépek mérgezőanyagokat is tartalmazó hulladékát biztonságosan helyezzék el.

Mivel a célországok némelyikében már kialakult a másodkézből vett számítógépek helyi piaca, a helyi kereskedőknek ez hátrányt jelent, hiszen ők nem tudják biztosítani a rendszerek működtetéséhez szükséges technikai asszisztenciát.

Az internet-elérésre is képes számítógépek megjelenése ugyanakkor talán túlságosan is forradalminak számít azokban az országokban, amelyek lakossága a tankönyveknek, a televíziónak és az újságoknak is híján van. A fejlődő országok egyes vidéki területein ugyanis nem a számítógépek beszerzése és működtetése, hanem az áramellátás hiánya jelenti a nagyobb gondot. Sőt, az iskolákban a gyerekeknek papír és íróeszköz sem mindig áll a rendelkezésére.

Noha a technikai forradalom jelentőségét nem lehet elvitatni, az ActionAid nevű jótékonysági szervezet meglátása szerint ezzel együtt az alapokról is gondoskodni kell.