CeBIT 2004 - trendek a XXI. században

Bár mindenki a CeBIT vonzerejének a csökkenéséről beszél, azért koránt sem tűnt el a világ legnagyobb számítástechnikai kiállításának a rangja.

A nemzetközi információ-technológiai és kommunikációs piac szereplői egyetértenek abban, hogy már túl vannak a nehéz időkön és ki szeretnék használni a CeBIT nyújtotta lehetőségeket arra, hogy megmutassák: gazdasági recesszió ide, nehéz idők oda, ők bizony még élnek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy számos német és külföldi vállalat az előző éveknél jóval nagyobb kiállítófelületet bérelt az idei hannoveri rendezvényre. Így tett többek között az Alcatel, az E-Plus, az LG Electronics, a Microsoft, a Nokia, a Panasonic, a Samsung és a Sanyo is.


A CeBIT bejárata
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy komoly veszteségek is érték a rendezőket, hiszen először maradt távol a Hewlett-Packard, amely korábban 2000 négyzetméternyi kiállítófelületet vett igénybe. A HP ugyan képviselte magát néhány partnercége standjánál, ám a pótlása leginkább a Microsoft "Az új technológiák élményparkjára" hárult. A több, mint hatezer kiállító összesen 300 ezer négyzetméternyi területen képviseli magát, és ebből a 6000 vállalatból 2700 érkezett külföldről. Mindenesetre ezekből a számokból is látszik: a hannoveri rendezvény még mindig több kiállítót vonz egymagában, mint a világ többi hét legnagyobb információ-technológiai és kommunikációs kiállítása összesen.

Digitális élet

Az idei CeBIT mottója a "Digitale Lifestyle", vagyis a "Digitális életmód"; ezzel a szlogennel akarják kifejeznie a számítógépek és a szórakoztató-elektronikai készülékek összefonódását. A közeljövőben egy további fontos terület pedig a szórakoztató- és az üzleti alkalmazások egybeolvadása lehet. Egyre több cég mutat példákat a PDA-k és a digitális fényképezőgépek kettős vagy több célú használatára. A CeBIT további toptémái az UMTS, a WLAN, a Business Intelligence, az IT-biztonság, az E-kormányzat és az E-Banking.



Az Intel standja
E témák jegyében már azon sem csodálkozhatunk, hogy a kiállításon először lehetett igénybe venni vezeték nélküli internetes szolgáltatást. Ennek keretében bárki, aki rendelkezik egy WLAN-képes eszközzel 200 ponton csatlakozhatott a 11 MBit/s-os, IEE-802.11b-szabványú hálózathoz. A rendszert azonban csak az használhatta, aki szert tett egy különleges kártyára. A szolgáltatás azonban meglehetősen drága - egy órányi használat 10, négy órányi 35, míg tíz órányi 85 euróba kerül.

Sok minden egyébként nem változott: a fő cél ugyanis az volt, hogy a visszatérő látógatók is könnyen tájékozódhassanak a kiállítás területén. Az északi standokat továbbra is az információtechnikai, a délnyugatiakat a telekommunikációs és hálózati, míg a keletieket a szoftverek és szolgáltatásokat bemutató cégek foglalták el.