Szója-hajtás a környezetbarát repülésért

Szója-hajtás a környezetbarát repülésért

2004. március 31. 11:57, Szerda
Amerikai biokémikusok szerint a szójaolaj az, amivel zöldebb jövőt festhetnek a repülőgép üzemanyagok számára. Véleményük szerint egy szójaolajon és a sugárhajtású gépek által használt hagyományos üzemanyagon alapuló hajtóanyag keverékkel visszaszoríthatnák a kőolajszármazékok fogyasztását és segítene lelassítani az üvegház gázok növekedését azáltal, hogy megújítható forrásokból származó üzemanyagot használnak.

A kereskedelmi sugárhajtású gépek petróleum üzemanyaggal, az úgynevezett Jet A-val repülnek. Mint minden kőolajszármazék, égéskor ez is széndioxidot juttat a levegőbe. A bioüzemanyagok - mint a szójaolaj - másrészről "szénsemlegesek" mivel a bioüzemanyag égése során keletkező szén-dioxid mennyisége nagyjából megegyezik azzal, amennyit nyersanyaga megköt fotoszintézise során, így tehát nem borul fel a légköri egyensúly.

Eközben a légi közlekedés egyre növekvő mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez. 2002-ben a brit Királyi Környezetvédelmi Bizottság jóslata szerint 2050-re a légi közlekedés adhatja Nagy-Britannia üvegház gáz kibocsátásának 75 százalékát. "Amennyiben a további kutatásoknak sem sikerül eloszlatniuk a jelenlegi aggályainkat, akkor a kereskedelmi repülésnek egy teljesen más üzemanyagra lesz szüksége" - mondta David Wardle, az új-zélandi Auckland Egyetem üzemanyag szakértője, aki szerint a bioüzemanyag keverékek jelenthetik az egyik megoldást.

Eddig a repülőgép-üzemanyag és a növényi olajok megfelelő keverékének megalkotására tett kísérletek sikertelenek voltak. Az egyik kerékkötő az, hogy a repüléshez szükséges üzemanyagnak -40 Celsius-fokon is folyékonynak kell maradnia. A növényi olajok általában nulla fok körül már megdermednek. Azonban Bernard Tao, a Purdue Egyetem biokémikusa és Shailendra Bist, az egyetem végzős hallgatója kifejlesztett egy olyan keveréket, ami kibírja a -40 fokos határig. Zsírsavakat alakítottak illékony éghető észterekké, melyekből egyesek alacsonyabb, míg mások magasabb hőfokon indulnak fagyásnak.

"Innentől már egyszerű volt a dolgunk, csupán el kellett távolítani a magasabb hőfokon megfagyó összetevőket" - mondta Bist. A nem kívánt észterek eltávolításának hagyományos módszere szerint a bioüzemanyagot lehűtik, majd a kristályosodott szilárd anyagot eltávolítják. Ha ezt többször, egyre alacsonyabb hőmérsékleten megismételjük, akkor egy rendkívül alacsony fagyáspontú üzemanyag lesz a végeredmény. Ez a folyamat azonban napokat vehet igénybe és pazarló, mivel a kívánt észterek "összekristályosodnak" a nem kívántakkal, így akár a teljes anyag 75 százaléka is veszendőbe mehet.

A Tao csapata által kifejlesztett eljárás is a fentiek szerint működik, azonban kevesebb mint egy órát vesz igénybe és a veszteség is mindössze 20 százalék körül mozog. A részletekről a szabadalmaztatásig nem voltak hajlandók többet elárulni, azt azonban elmondták, hogy jelenleg keverékük 40 százalékát teszi ki a bioüzemanyag és így is megvan a kívánt fagyási tulajdonság. Ez a legmagasabb valaha bejelentett keverési arány, mondta Wardle. Az üzemanyagot egy turbólégcsavaros hajtóművön tesztelik, hogy felmérjék károsanyag kibocsátását.

Listázás a fórumban 
Adatvédelmi beállítások