A modern jövő - elektronikusan felügyelt gyerekek?

Japánban az aggódó szülők mostantól a mobiltelefonjaikon keresztül nyomon követhetik, hogy épp mit csinál a gyermekük. Mindez a csemeték iskolatáskájába vagy ruhájába beépített rádiófrekvenciás azonosítóchipeknek (vagyis az RFID-technológiának) köszönhetően lehetséges.

A gyerekek mindenesetre nagyon lazának tartják az új módszert, és cseppet sem zavarja őket az elektronikus felügyelet. Még akkor is igaz ez, ha néhány diák számára így szinte lehetetlenné vált az iskolakerülés. A módszer egyszerű: amint a diák belép az iskola kapuján, az ajtóra szerelt vevőegység regisztrálja a ruhájában lévő chipből érkező jeleket, majd továbbítja az adatokat egy központi számítógépnek. Csalni nem érdemes és egyébként is, gyakorlatilag lehetetlen is lenne.

A kísérleti rendszer a Tokiótól 275 kilométerre fekvő Iwamura település általános iskolájában működik és jelenleg 72 diák táskájába vagy ruhájába szőtték bele a rádiófrekvenciás azonosítóchipeket. Ichiro Ishihara, az iskola egyik tanára szerint a gyerekek szeretik az új játékot és érdekesnek tartják. A kísérleti rendszer felállítását a szülők 70 százaléka támogatta. Első képcsőben a 334 diák ötöde kapott RFID-chipet.

Hasonló chipeket visel 40 tokiói iskolás is a ruháján vagy a táskáján. A tokiói Rikkyo általános iskola tanulóit a Fujitsu cég látta el az azonosítóeszközökkel. Ebben az intézményben szintén másodpercre pontosan megállapítható, hogy az adott gyerek mikor lépett be és ki az iskola kapuján. Az aggódó szülők a mobiltelefonjukra küldött üzenetekből értesülnek arról, hogy a csemetéjük rendben megérkezett-e az iskolába, vagy mikor hagyta el az oktatási intézményt.


Passzív rádiófrekvenciás azonosítóchip - ruhába is varrható
A tervek szerint a Rikkyo iskola mind a 717 tanulója jövő áprilisig megkapja a maga azonosítóchipjét. A chipek hatótávolsága a beépített elemek által maximum 10 méter. A Fujitsu megnyugtatott mindenkit, hogy a készülékek csak egy azonosítószámot tartalmaznak, személyes adatokat nem.

A rendszer előnye az is, hogy az infravörös szenzor segítségével azonosít minden olyan személyt, aki az ajtón RFID-chip nélkül lép be és azonnal riadót fúj. Erre azért van szükség, mert Japánban ugyan még mindig nagyon kevés a súlyos bűncselekmény - mint például a gyilkosság, a rablás vagy a testi sértés - ám ennek ellenére a japánok több mint a fele mégis fél kilépni az utcára. Tény, hogy a gazdasági krízis a Felkelő Nap országában is érezteti hatását és megnőtt a bűncselekmények száma, nem csak a felnőttek, de a fiatalok körében is. Egy évvel ezelőtt például egy japán kisvárosban egy 26 éves fiatalember elrabolt egy 15 éves diáklányt. A rendőrök a lányt csak 11 nap múlva tudták a fogságából kiszabadítani.

Bár a gazdasági elemzők úgy vélik, hogy az RFID-technológia segítségével milliókat spórolhatnának a vállalatok és az intézmények, az emberi jogi aktivisták és az adatvédelmi szervezetek szerint a technológiát fel lehet használni emberek megfigyelésére, nyomon követésére is. Mindezt a RFID-technológia jelenlegi technikai szintje miatt azonban elképzelhetetlennek tartja Robert Niedermeier, az Eicar információ-technológiai intézet szakembere. Szerinte ugyanis a jelenlegi passzív RFID-chipek jelének hatósugara túl kicsi ahhoz, hogy bármilyen nagyobb távolságra történő mozgást nyomon lehessen követni vele, ráadásul a készülékek elemei sem képesek ellátni egy ilyen feladatot.

A japán diákokat azonban mindez nem igazán érdekli, ők egy laza játéknak fogák fel az új azonosítási módszert.