Tudományegyetemek virtuális világtalálkozója

Tudományos világ-eszmecserét szervez december 9-én az Ohio-i Állami Egyetem. A kutatóknak és szakembereknek azonban ezúttal nem kell odautazniuk, az előadók és hallgatók a már részben kiépített videokonferencia hálózatot veszik igénybe.

A nagyszabású "rendezvény" a virtuális eszmecserék rendszeresítésének első komoly erőpróbája is egyben. A mega-videoértekezleten ugyanis a világ minden tájáról több százan kapcsolódnak, közöttük hét magyar egyetem is. A világrendszert kiszolgáló harminc (!) videokonferencia szerverből egyet Magyarország épített ki. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Intézet beruházásával hazánk lett a kelet-európai régió központja.

Az idén már hatodik alkalommal kerül sor az eseményre, de még soha ilyen érdeklődés nem kísérte, mint most - nyilatkozta Máray Tamás, a technológiai hátteret adó NIIF szakértője. Több mint 300 aktív résztvevő jelentkezett, azok számát, akik csak megfigyelőként, nézőként követik az eseményeket, még saccolni sem lehet, talán utólag lesz rá adat. A lényeg, hogy az összes földrészről, a világ majd' minden fejlett országa képviselteti magát, s számos, igen komoly színvonalú előadás hangzik el. Az online képernyőkön mindig az látszik majd, aki éppen beszél, akárha egy konferencia teremben volnánk. Természetesen lehet kérdéseket intézni, valamint - és ez a rendszer legnagyobb előnye - az aktuális előadó prezentációkat, vetítést, zenét, filmet vagy fotót bejátszhat kedve szerint, s azt a nézők élőben láthatják-hallhatják. Az eseményeket a weben is követhetik az érdeklődők, természetesen csak nézőként.

A virtuális rendezvény nyelve angol, technikája pedig a H323 MCU (Multipoint Control Unit) videoszerver technológián alapul, amelyet Magyarországon a NIIF rendszeréhez a KFKI Csoporthoz tartozó LNX Hálózatintegrációs Rt. szállított. Erről a speciális műszaki megoldásról csak annyit - részletezte Máray Tamás - hogy nélküle kettőnél többszereplős videokonferenciát nem lehetne szervezni az interneten. A sokrésztvevős konferenciákhoz igen költséges eszközök kellenek, mint amilyen a fent említett speciális videokonferencia szerver. A megoldás terjedése látványos - erről beszél a résztvevők számának ugrásszerű növekedése is, bár a szervezők által mozgósított 30 szerverből a kelet-európai régióra összesen egy jut, mégpedig az, amelyik Magyarországon található. Így a környező országokból jelentkezők (a program lengyel, szlovák, horvát, stb. résztvevői) mind "rajtunk" keresztül jelentkeznek majd be.

A technika viselkedését a szervezőkön és a műszaki személyzeten túl a gyártók is árgus szemmel figyelik. Rengeteg végpontberendezés vizsgázik most egyszerre megbízhatóságból (24 órás programról van szó!), kompatibilitásból (sok gyártó sokféle terméke), és minőségből. Olyannyira így van ez, hogy a gyártók különböző technológiai díjakat is kitűztek ennek kapcsán.

További jelentős tény, hogy míg tavaly egyetlen hazai résztvevője volt a tanácskozásnak, addig az idén hét magyar intézmény jelezte, hogy részt kíván venni a projektben. Ezek közül az egyik, a Debreceni Egyetem, ahonnan Gál Zoltán bemutatkozó előadást is tart az Élet az Unió keleti határán címmel. A konferenciának amellett, hogy igen komoly témákról esik szó és egy nagyszabású technológiai kísérletet is jelent, elsődleges haszna, hogy olyan, egyidejű kapcsolatteremtési lehetőséget kínál a világ minden tájáról résztvevők között, amelyre máskülönben csak véletlenül, vagy évek hosszú munkájával lenne lehetőség.