1500 utórengés és a só pusztítása kísérte a cunamit

Egy szervezet, ami a nukleáris fegyverkísérletek globális tilalmának betartását kíséri figyelemmel, közel 1500 utórengést mért műszereivel az Ázsiai földrengést és cunamit követő 48 órában.

A bécsi központú Átfogó Nukleáris Kísérlet Tilalmi Egyezmény Szervezet (CTBTO) bejelentése szerint 78 állomás észlelt utórengéseket Dél-kelet Ázsiában az első 9,0 nagyságrendű rengés után, ami az indonéz Észak-Szumátra nyugati részére mért csapást. A megfigyelő állomásoknak, melyek legtöbbje szeizmikus technikát használ, sikerült megörökítenie az eredeti rengést is, nyilatkozott a CTBTO. A nyilatkozat szerint a bécsi Nemzetközi Adatközpont körülbelül 1500 utórengést rögzített és küldte el az alapadatokat elemzésre a tagállamoknak. A szervezetnek nincs módja egy cunami közvetlen észlelésére vagy figyelmeztetés kiadására.


Ugyanakkor hidrológusok szerint több indiai-óceáni sziget a december 26-i cunami által rázúdított sós víz miatt végleg lakhatatlanná válhat. A vízszakértők szerint a só hatása hosszú távon legalább olyan pusztítást okozhat, mint maga a cunami. Az ott élő közösségek hónapokon vagy akár éveken át kizárólag külső forrásokból juthatnak élelemhez és vízhez. A sós víz elárasztotta a kutakat, beszivárgott a szivacsos kőzetekbe és megmérgezte a termőföldeket is. Egészen a kelet-afrikai Szomáliáig kutak százai váltak sós vízűvé, vagy temetődtek be a hatalmas hullámok által a partra zúdított homokkal. A Maldiv-szigeteknél több tucat korall atollt öntött el a sós víz, beszennyezve a földalatti vízkészleteiket.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz
"17 vagy 18 szigeten egyáltalán nincs iható víz. Ezekre a helyekre hajókon szállítunk vizet" - nyilatkozott az Egészségügyi Világszervezet, a WHO képviselője a New York Timesnak. A közösségek kénytelenek az esőkben reménykedni a talajvíz átmosása érdekében, azonban ez sok helyen igen hosszú várakozássá fajulhat. A Brit Geológiai Felügyelet szerint jó néhány évet is igénybe vehet a megtisztulás. Sri Lankán a só rizsfarmok, banán és mangó ültetvények ezreit mérgezte meg, olyannyira, hogy a száradás kezdetével kérget kezd alkotni a felszínen. A földek újra termővé tételére a pesszimistábbak szerint akár egy évtizedet is rá kell szánni.