A hazai intézmények nem preferálják a feltöltőkártyát

A hazai közintézmények 55 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal; az előfizetések túlnyomó többsége számlás konstrukcióban működik. A piac dinamikus fejlődése 2004-ben is folytatódott.

A BellResearch piackutató cég felmérése szerint mobiltelefon-előfizetésse - legalább egy darabbal valamelyik szolgáltatónál, fizetési módozattól függetlenül - a 16 ezer költségvetési intézmény 55 százalékának, mintegy 8800 szervezetnek van. A penetrációs mutató az egyes szegmensekben jelentős eltéréseket mutat: a központi költségvetésből finanszírozott szervezetek közel mindegyikénél, 94 százalékánál található legalább egy előfizetés, az oktatási intézmények háromnegyedénél viszont egy sincs. A részletes tevékenységcsoportokat tekintve az általános központi közigazgatás, a felsőfokú oktatás és a fekvőbeteg-ellátás büszkélkedhet 95 százalék feletti értékekkel, míg a legrosszabb a közép- és alapfokú oktatás, valamint a sport, kultúra, szórakozás intézményeinek helyzete.

A felöltőkártyás, illetve havidíjas konstrukciót fenntartó szervezetek legnagyobb részét az önkormányzati költségvetésből finanszírozott intézmények teszik ki, ami a viszonylag magas, 73 százalékos elterjedtségből és a szegmens nagy - 6600 szervezetbő álló méretéből - adódik. A közel kilencezer mobiltelefon-előfizető intézmény ötödét az oktatási, illetve az egészségügyi intézmények adják. A központi költségvetési intézmények a magas elterjedtségi mutató ellenére az előfizetői kör mindössze 7 százalékát jelentik, ez a szegmens kis méretének tulajdonítható.


A legalább egy kártyával rendelkező intézményeknél az átlagos előfizetésszám a központi költségvetés alá tartozó szervezetek körében a legmagasabb, de átlag feletti az egészségügyben is. Bár az előfizetések legnagyobb része, 42 százaléka jut az önkormányzati finanszírozású szervezetekre, ez elmarad az intézmények számarányától. Hasonló az oktatás helyzete is: noha a kártyabirtokosok egyötödét e szervezetek jelentik, itt csak az előfizetések 9 százaléka található. Nagyjából minden negyedik kártya az egészségügyi szférában működik, s közel ennyi előfizetéssel rendelkezik a számarányában legkisebb központi szegmens is.

A hazai közszférában általánosan a post-paid, azaz számlás előfizetési konstrukció az elterjedtebb: az intézmények 81 százalékánál megtalálható, és ide tartozik az aktív kártyák kilenctizede. Pre-paid, tehát kártyás előfizetéssel a szervezetek 30 százaléka rendelkezik; ez utóbbit leginkább az egészségügyi intézmények favorizálják, hiszen 42 százalékuknál felöltőkártyás mobiltelefon-előfizetés is van.

A Pannon GSM tapasztalatai szerint, hallottuk Kőnig Róbert vezérigazgató-helyettestől, Magyarországon az intézmények csak elvétve használnak feltöltőkártyás konstrukciót. Ennek oka bizonyára az, hogy, amennyiben el szeretnék látni dolgozóikat mobillal, jobb feltételek érhetők el a számlás megoldással. A másik ok pedig, hogy számlás konstrukcióban vehetők igénybe mindazok a funkciók, amelyek az intézmények számára is - csakúgy, mint a cégvilágban - biztosítják a mobiltelefon által elérhető (költség)hatékonyság-növekedést. Egy korszerűbb, európaibb Magyarország közintézményei számára is fontos lesz majd az irodai alkalmazások távoli - mobilos - elérése, ami az adatforgalom felfutását prognosztizálja az elkövetkező években.