Felmérés a hazai intézmények honlaphelyzetéről

Már közel hétezer hazai intézmény van jelen saját honlappal a világhálón, igaz, a legtöbb oldal statikus, és házon belül szerkesztik. A kutatók azonban jelentős növekedést prognosztizálnak.

Saját honlapot a mintegy 14 és félezer, internetkapcsolattal rendelkező költségvetési intézmény valamivel kevesebb mint fele, 45 százaléka tart fenn - olvasható a BellResearch jelentésében. A piackutató cég éves rendszerességgel elkészített alapkutatása az intézményi szegmens internetes moduljaiban az alapvető hozzáférési infrastruktúra fejlettsége mellett részletesen elemzi a megoldások elterjedtségét és a világhálóra épülő szolgáltatások kihasználtságát is.

Az egy évvel korábban mérthez képest a honlap-penetráció emelkedése csupán 7 százalékpontra tehető, az eltelt időszakban azonban változott a bázis is: nőtt az internet-eléréssel rendelkező intézmények száma, így a saját honlapot fenntartó szervezetek száma a közel 2300 új belépővel összességében mintegy másfélszeresére nőtt - mutatnak rá a kutatók. Az egyes szegmensek ellátottsága között azonban továbbra is jelentős a különbség. A legkedvezőbb a központi költségvetés alá tartozó kör helyzete, itt a kapcsolattal rendelkező intézmények közel kétharmada a világhálón is megtalálható. A legnagyobb az egészségügy lemaradása, ahol az internetező szervezetek kevesebb mint harmada rendelkezik honlappal; megjegyzendő azonban, hogy az elmúlt évben e körben növekedett legnagyobb ütemben a penetrációs mutató.


A hazai intézményi honlapok legnagyobb hányada, több mint fele saját, belső fejlesztés eredményeként jött létre. Ez különösen - 84 százalékban -az oktatási szegmenst jellemzi, ahol a weboldalak jó részét a szaktanár vagy az internetes szakkör szerkeszti és tartja karban. A költségvetési szférában általánosan nem jellemző a professzionális webdesign-cégek foglalkoztatása - ez alól csak a központi szegmens jelent némiképp kivételt, ahol az oldalak 16 százaléka készül profiknál -; ennél elterjedtebb az ismerősök, külsősök, szabadúszó programozók megbízása, közel minden negyedik intézményi honlap így készült.

A kutatóknak az intézményi döntéshozók szándékaira, illetve terveire alapozott növekedési prognózisa további jelentős fejlődést vetít előre, bár a növekedési ütem valamelyest lassul. A honlappal még nem, de internet-eléréssel már rendelkező hazai költségvetési szervezetek több mint egyharmada tervezi, hogy létrehozza honlapját ez év közepéig, de többségük csak valószínűsíti a világhálón való megjelenést, és csak 16 százalék szerint biztos a fejlesztés.