Már nem csak a magasan képzett magyarok neteznek

Ma még főleg az érettségivel, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezők használják otthonukban az internetet, de megindult és folyamatosan növekszik az internet használata az alacsonyabb társadalmi státuszúak körében is - derül ki az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) NSZS 2005 projektje keretében az Ariosz Kft. által végzett kutatásból.

A tanulmány szerint az informatikai tudás elsajátításában és az érdeklődés felkeltésében komoly meggyőző ereje van a családnak; azon belül is a gyermekek kaphatnak kiemelkedő szerepet az internethasználat terjesztésében. A legutóbbi 1-2 év fejleménye az internet lassú "lefelé szivárgása", azaz a relatíve alacsonyabb társadalmi státuszú csoportok egyre nagyobb arányban kezdenek az új belépők között megjelenni. A kutatás szerint a következő két évben ennek a folyamatnak a felerősödése várható.

Ma az érettségizettek több mint negyede, a diplomások fele rendelkezik internet-hozzáféréssel, míg a szakmunkás és szakiskolás végzettségűeknek egytizede jut csak otthon internethez. A vizsgálat szerint a következő két év során várhatóan folyamatosan csökken a különböző társadalmi rétegek közötti különbség, és a mostani tízből egy arány helyett 2006 végére minden negyedik szakmunkás és szakiskolás végzettségű rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel, míg az érettségizettek és diplomások körében az ellátottság lassan eléri a telítettségi szintet, azaz akiben megvan a szándék az internet használatára, az meg is jelenik az előfizetők között.


A nem internetező csoportok körében a motiváció hiánya is gondot okoz. Az internet otthoni bevezetését nem tervező háztartások közel fele vélte úgy, hogy nincs szüksége az internetre, közel 40 százalékukat pedig nem is érdekli az internet. Az internet gyorsuló terjedésének az alacsonyabb társadalmi státuszúak körében hamar határt szabhat az informatikai felkészültség hiánya. Itt kap kiemelt szerepet a szélessávú stratégiában a képzettség szintjének emelése és a motiváció megteremtése.

A kutatás szerint a tudásalapú társadalom kiszélesedésében kiemelkedő szerepet játszhatnak a gyerekek. Az infokommunikációs korfa összetétele ékes bizonyítéka annak, hogy mára felnőtt egy "sulinetes" generáció, és számos jel utal arra, hogy a családokban gyakran az iskoláskorú gyerekek a szülők felzárkózásának előmozdítói.
Másrészről a gyermekeknek a szülők meggyőzésében betöltött közvetett szerepe is erőteljes: az internethasználat fontosságáról "győzködő" és a "győzködött" felnőttek között is többségben vannak az iskolás gyerekkel rendelkezők. A kutatásból az is kiderült, hogy az internethasználók leginkább a közvetlen családtagjaik és barátaik körében népszerűsítik az internetet, míg a munkatársak, távoli rokonok motiválása kevésbé jellemző.

A lakosság az internet terjedését általában hasznosnak és kívánatosnak tartja. Mind az internettel rendelkezők, mind az azzal nem rendelkezők többsége egyetért abban, hogy azok, akiknek van internet-hozzáférésük tájékozottabbak. Az internet használatát elsősorban azok találták hasznosabbnak a televíziózásnál, akik kapcsolatban állnak a világhálóval. Amiben legnagyobb az egyetértés még az internettel nem rendelkezők és a hozzáférés vásárlását a közeli jövőben nem tervezők körében is az az, hogy az internet egyre inkább nélkülözhetetlenné válik a munkában és a tanulásban.

A kutatás rávilágított arra is, hogy az állami szerepvállalást elvárja a lakosság, elenyésző azok száma, akik szerint legjobb, ha az állam nem tesz semmit ezen a területen. Messze a legtöbben az internetelőfizetőket támogatnák, ezt követi a versenyélénkítés, majd az árszabályozás, de sokan fontosnak tartják az internetes képzés támogatását is.