2005. április 9. 20:19, Szombat
Képzeljünk el olyan mozikat és számítógépes játékokat, amiben átéljük a szagokat, az ízeket, sőt még érezhetjük is a dolgokat. Ezt a csábító kilátást jósolja egy szabadalom, ami érzékelési adatokat sugároz közvetlenül az emberi agyba, amin nem más dolgozik, mint a szórakoztató ipar óriása, a Sony.
![](https://media.sg.hu/kep/2005_04/0409sony2.jpg)
A szabadalomban leírt technika semmilyen testi beavatkozást vagy beültetést nem igényel. Az adatátviteli eszköz ultrahang impulzusokat lövell a fejre így módosítva az agy megcélzott részeinek sémáit, "érzékelési élményeket" hozva létre a mozgó képektől az ízeken át egészen a hangokig. A szabadalom állítása szerint a technika megadja a vakok számára a látás, a halláskárosultak számára a hallás lehetőségét.
Míg az agyi implantátumok egyre kifinomultabbá válnak, az agy manipulálásának úgynevezett noninvazív módjaival szinte senki nem foglalkozik. A mágneses stimuláció néven ismert módszer képes az idegek aktiválására mágneses mezők gyors változtatásaival, ami áramot indukál az agyszövetben. Mindemellett a mágneses mezőket nem lehet finomra hangolni, azaz az agysejtek kis csoportjaira összpontosítani, ellentétben az ultrahanggal.
Ha a Sony által leírt módszer valóban működik, rengeteg alkalmazása lehet a kutatásban és a gyógyászatban, még akkor is, ha nem képes a szabadalomban leírt szórakoztatási célokhoz kellő részletességű érzékelési élmény előidézésére. A részletekről keveset tudni, a Sony pedig elutasította a New Scientist azon kérését, hogy interjút készíthessen a feltalálóval, aki a cég San Diegoi irodájában dolgozik.
Mindazonáltal a független szakértők nem hagyták figyelmen kívül az elképzelést. "Megvizsgáltam és életképesnek tartom" - mondta Niels Birbaumer, a német
Tübingen Egyetem tudósa, aki úttörő szerepet játszott az agytudományok terén, megalkotva egy eszközt, amivel az emberek agyhullámaik segítségével irányíthatnak eszközöket. A szabadalmi kérvény két, az eszköz életképességét alátámasztó tudományos tanulmányra tartalmaz utalásokat.
![](https://media.sg.hu/kep/2005_04/0409sony3.jpg)
Az egyik Galvani klasszikus 18. századi kísérleteit tükrözi vissza, melyeket békalábakon végzett el, bizonyítva, hogy az elektromosság idegi impulzusokat vált ki. Richard Mihran, a
Colorado Egyetem kutatójának tanulmánya bizonyítja, hogy bizonyos ultrahangos impulzusok képesek befolyásolni egy békaláb idegeinek ingerlékenységét. A szerző a New Scientist megkereséséig nem tudott a szabadalomról, azonban aggályait fejezte ki a módszer hosszú távú biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.
A Sony először 2000-ben nyújtotta be kérelmét az ultrahangos módszer szabadalmaztatására, amit 2003 márciusában engedélyeztek. Azóta a cég hosszabbítások sorát iktatta, a legutóbbit 2004 decemberében. Elizabeth Boukis, a Sony szóvivője elmondta, munkájuk elméleti. "Nem végeztünk el egyetlen kísérletet sem" - mondta. "Ez a bizonyos szabadalom egy előretekintő találmány, ami azon az ihleten alapul, hogy egy nap ez lehet az az irányvonal, ami felé a technika elvisz minket."