Constantine - A démonvadász

Nagyon kellemes hangulatot teremt, hogy nem az intró az egyetlen videó amiben gyönyörködhetünk. Szinte minden egyes fontosabb pillanatot egy rövid, néhány másodperces átvezető animáció kísér. Dialógusok, váratlan események, illetve fontos tárgyak megtalálása idézheti elő a full motion mozibevágásokat, amik eredetileg valószínűlega játékmotorral lettek kiszámoltatva, de a hatás kedvéért kellemesen kidíszítették, felspécizték a végeredményt.

A filmszerűség megjelenik a játékmenetben is, egy jó és egy rossz hírrel. A jó hír, hogy a játék egész végig legalább olyan izgalmas, mint egy amerikai akció film bemutatója. Másodpercről másodpercre történik valami, és ha nem állunk meg, akkor órákon keresztül kaszabolhatjuk megállás nélkül a gonoszt. Viszont a rossz oldala a dolognak az, hogy szinte teljesen lineáris a játék. Nem kell bóklásznunk és órákig kapcsolókat keresnünk, nem kell dönteni, hogy mikor merre menjünk. Ha jól figyelünk a beszélgetésekkor, ha okosan használjuk képességeinket, illetve elolvassuk naplónk aktuális fejezetét, akkor úgy haladunk előre, mint kés a vajban.


Apropó előrehaladás. Említettem, hogy az események két dimenzióban játszódnak, de ne azt képzelje el senki, hogy egyik pálya itt, a másik ott. A két világ teljesen párhuzamos és gyakran egy zárt ajtón úgy tudunk átmenni, hogy átugrunk a túlvilágra, de olyan is volt, hogy a földön kellett odahúzni egy helyre egy dobozt, hogy a pokolban ugyanazon felmászhassunk egy helyre. Akinek már ez is sok, az ne is jöjjön tovább, hiszen a legelső extra képesség, amivel már a játék elején is bírunk, az "igazlátás".

Többfunkciós dologról van szó. Egyrészt látunk a sötétben. Ez gyakran jól jön, de nem azt jelenti, hogy egyébként állandó homályban kellene botorkálni. Világosban is érdemes szétnézni néha, mert látunk olyan dolgokat, amiket más nem. Sokszor a továbbhaladás vagy extra dolgokhoz való útmutatást kapunk a jelek által. Harmadrészt a szegecselő fegyverünkből kilőtt újrahasznosítható lőszereket is könnyebb így megtalálni. A készítők viszont gondoskodtak arról, hogy ne legyen érdemes folyamatosan így haladni. A normál képhez képest inverz, ami hamar fejfájást és szemjojózást vált ki jobb érzésű emberekből. Így viszont megmarad az élmény, hogy egy emberfeletti képességet használunk éppen.


Johnnak egyébként sem kell a szomszédba mennie néhány jó varázslatért. A játék közben nem tudunk csak úgy el-el sütni egy mágiát. Mindegyik csak bizonyos feltételek között használható, főleg célpont tekintetében. Ráadásul a legtöbb valamilyen speciális helyzetre nyújt megoldást, emiatt nem válik unalmassá a varázslás. A példa kedvéért a Storm Crow varázslat elektromossággal tölti fel a levegőt körülöttünk, ami akkor jön jól, ha sok könnyű ellenfél ugrik nekünk egyszerre, az Ördögűzés (Excorcism) viszont kizárólag a hullákba költöző kis alien-szerű démonok kiűzésére és likvidálására szolgál.

Ellenfeleink is nagyon változatosak lesznek. Sőt annyira változatosak, hogy nem lehet belőlük akárhogy démonpörköltet csinálni. Az élőhalottak természetesen a szentelt víztől írtóznak, a kis nyomi démonok a robbanó és lángoló dolgoktól esnek szét, de akad olyan szablyás szörny is akinek egyetlen sérthető pontja a háta közepén lévő taraj.

Utunkba akadnak néha komolyabb egyedi gonoszok is. Ezeknek mind van valami gyenge pontja. A legjobban a többször is visszatérő patkányokból és legyekből összeállt démont ragadta meg a fantáziámat. Őt egyébként úgy lehet likvidálni, hogy ütünk rajta párat, és mivel elég laza, szétesik, és akkor le lehet lőni a szaladgáló patkányokat. A játék későbbi részében persze jóval keményebb lények is lesznek.


Viszont a varázslatos jegyzetkönyvünkbe mindig bekerül minden okos dolog, így a szörnyek is, akikkel összefutunk. Javaslom mindenkinek, hogy MINDEN esetben nézze meg a bejegyzést, mert előfordulhat, hogy valamelyik fegyverre érzékenyebb, vagy valamelyik pontja sebezhetőbb, vagy ahogy említettem csak speciális módon likvidálható. Ugyanígy tételesen ismertetve van minden eszköz és kellék, ami nálunk van. Ebben a játékban a fegyverek nem csak sebességben és sebzésben térnek el. Én játék közben szinte minden ellenfélhez más fegyvert használok, de nem is fogyott még el lőszerem soha.

A fegyverek komoly kreativitásról tanúskodnak. Már az alapfegyverünk is - ami két pisztoly - saját történettel rendelkezik. Mivel itt pokolbéli lényeket sebző spéci dolgokkal lehet csak kezdeni valamit, ezért középkori konstrukciók és egyéb szent ereklyék lapulnak majd a kabátunk alatt. Minden fegyvert nem sorolnék fel, legyenek meglepetések, de a XV. században készített feszület-shootgun kombinációt nem tudom nem megemlíteni. Amikor először vettem a kezembe, mosolyogtam kicsit, érdekes megoldás. Hentelésre viszont valóban első osztályú! A cél pedig végig ez: ésszel ugyan, de irtani a gonoszt.