Dél-koreai víziók az RFID jövőjéről

A hálózat még inkább az emberek mindennapjainak a szerves részévé fog válni - ezt jósolták a Seoul Digital Forum nevű szakmai rendezvény résztvevői, melyet a világ internet terén egyik legfejlettebb országában tartottak.

Nem véletlen, hogy a konferenciára pont Dél-Korea fővárosában került sor. A svájci IMD intézet adatai szerint ugyanis az ázsiai ország rendelkezik jelenleg a legtöbb szélessávú internet-hozzáféréssel. A szélessávú költségek és az IT-infrastruktúra tekintetében pedig az állam világviszonylatban a második helyen áll. A fórumra a Samsung Köztársaságként is csúfolt országban, az export húsz százalékát adó Samsung vállalatcsoport The Shilla nevű hoteljében került sor.


George Colony, a Forrester Research piackutató intézet vezetője a szöuli fórumon elmondta, már készül a fizikai és a virtuális világ közötti még szorosabb kapcsolatot lehetővé tevő híd. Véleménye szerint az IT szakma a "mindenütt jelenlévő számítástechnika" (Ubiquitous Computing) jelzővel illeti a mostani korszakot. Yun Jong Yong, a Samsung Electronics első embere szerint a hagyományos IT-világban a felhasználónak meg kell tanulnia a számítógép kezelését, azonban az Ubiquitous Computing használatával a számítógép tanul az emberek magatartásából és az adott probléma vagy feladat megoldásához illő megoldásokat kínál.

A résztvevők szerint a közeljövőben az egyik kiemelt területté válhat az RFID, vagyis a rádiótechnikás azonosítás. Az ilyen termékeken lévő azonosítóchipek használatával távolról is kiolvashatók a termékek adatai. Ezek vonatkozhatnak az árucikk nevére, megjelölésére, szállítási útvonalára, gyártási (és szavatossági) időpontjára, illetve a gyártóra is. Némileg abszurd példa, de mindez azt is jelenti, hogy egy hagyományos borotvát a közeljövőben éppúgy el lehet majd látni IP-címmel, mint egy klímaberendezés hőmérőjét.

Colony úgy véli, 2012-re az így hálózatba kötött termékek száma elérheti akár a 14 milliárdot is. Az ehhez szükséges beruházás összege azonban szintén óriási, 2,7 billió dollár. RFID-chipek azonban nem csak árucikkekre, de emberekre is kerülhetnek majd. Colony "ezáltal mindenki fog rólunk tudni mindent" víziója sokak számára azonban inkább egy rémálomnak tűnik, mint egy csodálatos, új világnak. Hiszen ki szeretne gyakorlatilag magánélet nélkül, több millió szenzor által felügyelve élni? A nagyvállalatok biztosan, hiszen Chin Daeje dél-koreai informatikai és telekommunikációs miniszter a konferencián jelentette be, hogy a dél-koreai cégek 2006-tól kezdik meg az RFID-olvasókkal kombinált mobiltelefonok piacra dobását.


S hogy milyen egy dél-koreai vízió a jövőről? A család este moziba megy, míg a gyermeküknek otthon a házirobot matematika feladatokat ad. A mozijegyeket a mobiltelefon segítségével rendelik meg és fizetik ki. A mozi bejáratánál nem kell sorban állni, a leolvasókészülék automatikusan regisztrálja az elektronikus jegyeket. A mobiltelefon segítségével a szülők nem csak a robotot irányíthatják, de ellenőrizhetik azt is, hogy a gáz el van-e zárva és minden ajtó és ablak zárva van-e.

A Siemens automatizációs részlegének vezetője, Rainer Besold ugyanakkor rámutatott arra, hogy ez a digitális világ még igencsak messze van és addig még számos porblémát kell megoldaniuk a kutatóknak világszerte. Ezek közé tartozik például az egységes RFID-szabványok megalkotása, az adatvédelmi aggodalmakra is választ kell adni, valamint új törvényeket is kell hozni. Michael Powell, az amerikai FCC telekommunikációs felügyelő-testület korábbi elnöke szerint a legfontosabb azonban, hogy a különböző szakmai szervezetek és hivatalok szerte a világon felgyorsítsák az ügymenetet, amely jelenleg nem éppen "internetes sebességű".