2005. június 10. 14:07, Péntek
Az Európai Tanács 2003 márciusában fogadta el a számítógépes találmányok
szabadalmazhatóságának irányelvét, amelyet ma már mindenki csak
szoftverszabadalmi irányelvként ismer.
A bonyolult döntéshozatal értelmében a
javaslat az Európai Parlamenthez került még májusban, és ennek
során az EP aggályának adott hangot módosító javaslatok megfogalmazásával. Az
ezt követő állomás ismét a Tanács volt, ahol első olvasatban kellett volna
közös állásponttá gyúrni az eredeti javaslatot, valamint a Parlament módosító
indítványait. Épp a döntéshozatal félidejében vagyunk jelenleg, az Európai
Parlament, valamint az Európai Tanács második olvasata dönti majd el 2005
júniusában, illetve júliusában: uniós jogszabály lesz-e a szoftverszabadalmi
irányelv.
Az Európai Parlament javaslatainak kidolgozásáért Michael Rocard, az Európai
Szocialisták francia képviselője felel, aki a hardver és szoftver elválasztása
mellett tört lándzsát és leszögezte, hogy kizárólag a fizikai fejlesztések
levédését, és nem a számítógépes szoftverek szabadalmát tartja elfogadhatónak.
Sokan meglehetősen kétségesnek tartják ezek elválasztásának a lehetőségét, és
a gyakorlat is azt mutatja, hogy egy technikai találmány hardver és szoftver
oldala nem választható ketté egymástól. A szoftverszabadalmi irányelv jogerőre
emelkedése megalkotói szerint segítene a jelenlegi helyzetben iránymutatást
adni, míg a szkeptikusok a szoftverfejlődés halálát látják az új jogszabályban.
A június 20-i parlamenti második olvasat előtt a különböző álláspontot
képviselő érdekcsoportok akcióba lendültek és igyekeznek minden eszközt
megragadni akaratuk érvényesítésére. Már április 19-én 50 európai kis- és
középvállalkozás állt ki nyilatkozatban a Tanács indítványa mellett, és
utasította el a Parlamentnek a módosításra vonatkozó összes javaslatát. A
mintegy 11 millió KKV-t tömörítő UEAPME ugyanakkor a nagyvállalatok érdekeit
védő és kisebb vállalkozások megfojtását célzó tervezetnek bélyegezte a
javaslatot.
Több szakértő pedig arra hivatkozik, hogy a vonatkozó jogszabályszöveg túl tág
értelmezési keretet hagy, és ez adott esetben áttételesen a szoftverek
szabadalmaztatására is vonatkozhat. A legfrissebb szakértői indítványok ezért
fogalmi tisztázást, szűkítést követelnek, a szoftverek szabadalmaztatásának
lehetőségét egyértelműen tiltó szöveg megalkotását várják az illetékesektől.
Az Európai Bizottság, felismerve a probléma komplexitását, a szabadalmi jog, a
szoftverszabályozás, a várható hatások, technikai és gazdasági háttérismeretek
vizsgálatára egy tanulmány elkészítését rendelte el, amelyet a maastrichti
MERIT egyetem kutatói gondoznak majd. A dokumentum első verziója várhatóan
2005 decemberében már publikus lesz.