Szigorítások várhatók az e-kereskedelemben?

Egy kaliforniai bíróság nemrég meghozott ítélete kellemetlen precendenst teremthet az online áruházak és a világhálón vásárló felhasználók számára, és megnyithatja az utat az e-kereskedelem fokozott megadóztatása felé.

Ezt a következtetést vonja le a The New York Times cikke, amely arra figyelmeztet, hogy a folyton visszatérő félelmek után most valóban megindulhat az adók növekedése. Az elmúlt hónapban ugyanis egy kaliforniai fellebbviteli bíróság úgy határozott, hogy a könyvek árusítására szakosodott Borders Inc. 1998 áprilisa és 1999 szeptembere között elmulasztott befizetni 167 ezer dollárnyi adót, amire online áruházának és hivatalos értékesítő pontjainak ötvözése miatt lett volna köteles.

Bár ilyen szempontból az ügy kivételnek számít, mégis felmerültek olyan félelmek, hogy a döntés révén megnyílhat az út az e-kereskedelem fokozott megadóztatása felé, amire egyébként az Egyesült Államokban már jó ideje pályáznak egyes politikusok és szervezetek. A hagyományos értékesítési hálózatok ugyanis hátrányban vannak az online áruházakkal szemben, amelyek kizárólag saját államukban kötelesek adózni, míg a más államokba irányuló kiszállításnál nem kell figyelembe venniük a célállam adózással kapcsolatos előírásait - nem beszélve az egyes államokról, amelyek ily módon hatalmas adóbevételektől esnek el.

Scott Brandman, a Borderst védő ügyvéd egyenesen kijelentette, hogy az ítélet lehetőséget ad az egyes államoknak, hogy kiterjesszék befolyásukat, és megadóztassák az oda szállító online áruházakat. Elmondása szerint a bíróság nem ismerte el, hogy a Borders.com és a Borders Group két külön vállalkozás, így - azon az alapon, hogy az online üzletág egészen későbbi felszámolásáig offline, vagyis hagyományos értékesítési helyeken népszerűsítette tevékenységét - az internetes áruházakat is arra kötelezhetik, hogy a helyi adókat is beépítsék áraikba.

A jelenleg hatályban lévő rendelkezés az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának 1992-ben meghozott döntésén alapul, amely előírta, hogy a rendeléses alapon dolgozó és az online viszonteladók nem kötelesek megfizetni a helyi törvényekben rögzített adót, kivéve, ha a vásárló is ugyanabban az államban él. A mostani döntés viszont újabb adók beépítését és jelentős drágulást eredményezhet, ami minden bizonnyal nem lesz jótékony hatással az e-kereskedelemre.

Itt jön a képbe az Amazon.com, amely többek között a Borders egykori online szolgáltatását is felvásárolta, és kedvező áraival már korábban kiváltotta számos hagyományos kereskedés ellenérzéseit. Pedig a tengerentúlon még nem is olyan drasztikus a változás: a GKI Gazdaságkutató Rt tavaly decemberben készített felmérése többek között kimutatta, hogy az Egyesült Államoktól eltérően Magyarországon a kizárólag online értékesítéssel foglalkozó webáruházak nemcsak megközelítették, hanem jócskán maguk mögött hagyták az internetet is használó hagyományos kereskedéseket.

Az e-kereskedelem tehát mind Európában, mind Amerikában rohamos ütemben terjed, igaz, a csalóktól, illetve a szigorításoktól való félelem némileg mérsékeli a növekedés ütemét. Az ágazat jelentőségét az ezredforduló után szerencsére itthon is egyre inkább fel- és elismerik: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tavaly áprilisban indított programot a kis és középvállalkozások e-kereskedelmi fejlesztésére, céljukat információ- és tudásátadással, és az egyes vállalatok e-stratégiájának kialakításával szeretnék elérni. Tavaly októberig 675 cég vett részt a projektben, idén márciusban viszont ez a szám már ezer fölé emelkedett, így a minisztérium sikeresnek ítélte a kezdeményezést.

Mindenképpen figyelmeztető jelnek kell azonban tekintenünk az amerikai döntést, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a tengerentúlon életbe lépő esetleges szigorítások az Európai Unióban hasonló lépéseket váltanak ki. Korántsem sem lenne meglepő, ha az internetes webáruházakban biztosított kedvezmények az öreg kontinensen is ellenérzéseket szülnének a hagyományos kereskedelmi hálózatok részéről, és Európa kormányai is megpróbálnák meglovagolni az e-kereskedelem által keltett hullámokat. Már csak az kérdés, hogy a politika a fejlődés ütemét, vagy az esetlegesen behajtható újabb adókat tartja-e fontosabbnak.