A távközlés jövője a konvergencia

Az elmúlt időben sok szó esett ugyan a távközlés kapcsán a konvergenciáról, de ez többnyire csak elmélet volt, mára viszont egyre inkább megvalósulni látszik - fogalmazott lapunknak Koós Attila, a Magyar Telekom PKI Távközlésfejlesztési Intézetének fejlesztési igazgatója.

Az ügyfél által egyre inkább elvárt - a hang-, az adat-, valamint a különböző multimédiás tartalmakat is magukban foglaló - komplex szolgáltatások azért is valósulhatnak meg, mert a mögöttük lévő távközlési és információtechnológiai megoldások műszakilag konvergálódnak, vagyis egyre inkább teret nyer a "közös nyelv", az internetprotokoll (IP), amely mindezt lehetővé teszi.

Ez a konvergencia a másik oldalon, vagyis az ügyfél, illetve a végberendezések (vezetékes, mobiltelefon, számítógép) terén is lejátszódik. A mobilkészülékkel - a harmadik generációnak (3G, UMTS) köszönhetően - egyre inkább élvezhetővé válik az internetezés, a videoletöltés, miközben a vezetékes telefon is alkalmas video- és konferenciatelefonálásra, és immár a számítógéppel is tudunk telefonálni. Ugyanakkor nem biztos, hogy az ügyfélnek az a kényelmes, hogy van vezetékes és mobiltelefonja is, és közülük bármelyikkel tud sms-t küldeni, vagy elérheti a hangpostáját. A két készülék ugyanis két hívószámot, két telefonvonalat, két telefonkönyvet és két infrastruktúrát igényel, mindez kényelmetlenséget és költségtöbbletet is jelent. Az ideális az lesz, amikor egy készüléke lesz az ügyfélnek, és azt használja majd vezetékes és mobilhívásra egyaránt. Megjelennek tehát az olyan testre szabott szolgáltatások, amelyek során egyes hívástípusok automatikusan a vezetékes, mások pedig a mobilhálózaton bonyolódnak.

Mindez nem is a távoli jövő, hisz ennek műszaki feltételei már itt "toporognak": megjelennek az ehhez szükséges végberendezések is, a Távközlésfejlesztési Intézetben a tesztberendezések már működnek. Ahhoz pedig, hogy ezekkel a készülékekkel a fent leírt híváskezelés működjön, a hálózat fejlesztésére is szükség van, aminek eredményeként megjelenik az úgynevezett új generációs hálózat, az NGN (New Generation Network). Ez az IP-alapú technológia váltja fel tehát a monolitikus, áramkörkapcsolt technológiát. Koós hangsúlyozta, hogy az NGN révén megjelenő új szolgáltatások az azonos protokoll ellenére alapvetően különböznek az internetalapú hangátvitelt kínáló szolgáltatók ajánlataitól. Az internet használata ugyan költségtakarékos, de a megbízhatósága - épp közháló jellege miatt - megkérdőjelezhető, főként az említett, a távközlési szolgáltatók által kialakított saját NGN-hálózatokhoz képest, amelyek mindenképpen magasabb minőséget biztosítanak.

A kommunikáció fajlagos költsége csökken a jövőben, s a vezetékes szolgáltatók is egyre inkább testre szabott, komplex szolgáltatásokat fognak majd kínálni. Mindez hozzájárulhat versenyképességük növeléséhez, piaci pozíciójuk megőrzéséhez.