Mi magunk készítjük az "idegeneket"?

A sci-fikben sokszor kerül elő az idegen kifejezés, azonban mit neveznénk mi idegennek, ha szembe jönne velünk? És mi van akkor, ha ez az idegen nem egy másik bolygóról, hanem egy földi laboratóriumból származik, csak éppen másként működik a többi földi létformától?

Peter Ward, a Washingtoni Egyetem paleontológusa ha magával a válasszal nem is, de annak alapjaival már rendelkezik. A kutató egy kibővített "életfát", azaz biológiai besorolási rendszert tett közzé, ami számításba veszi azokat a létformákat is, melyek nem illenek bele a jelenlegi rendszerbe. Ezek között találjuk a vírusokat, melyekre sokáig a protein és a nukleinsav élettelen darabjaira tekintettek, Ward azonban azt bizonygatja, hogy ezek ugyanannyira élnek, mint az embereket megtámadó paraziták vagy más organizmusok.

Az újjáalakított besorolási rendszerbe a DNS alapú mellé bekerülne az RNS-en alapuló élet is, valamint a Földtől távol található élet, ami valószínűleg szilíciumon vagy a földi élet gerincét alkotó szén-hidrogén-oxigén-nitrogén keveréktől eltérő elemeken alapul. Ward szerint ahhoz, hogy eljussunk a DNS-hez, végig kell tekintenünk a nem DNS-alapú életen is. Ez ugyan már nem létezik a Földön, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell osztályozni azokat, hisz ilyen módon a dinoszauruszok sem jelennének meg az élet fáján.

A jelenlegi besorolási rendszer három ágból áll: a sejtmag nélküli baktériumokból, az archaea, azaz ősbaktériumokból és eukariótákból, utóbbiba tartozik az összes állatfaj. Ward ezt a három ágat egy nagyobb domíniumba helyezné, amit terroan névvel illetne jelezve földi eredetüket. Egy másik domínium, a ribosa a ribonukleinsavat, azaz az RNS-t jelölné, illetve egy harmadikba kerülnének azok, melyek nem DNS-en vagy RNS-en alapulnak.

A három domínium egy szélesebb besorolásba kerülne, melyeket arboreának nevezne, ide azok az életformák kerülnének, melyek nem keverednek más arboreákéval. Ward új modelljét a csütörtökön megjelenő "Az élet, ahogy nem ismerjük: A NASA kutatása az idegen élet után" című könyvében részletezi.

Szerinte nagy szükség lenne az új rendszerre, mivel "idegen" életet a földi laborokban is létrehoztak már. Ilyenek azok a mikrobák, melyek legalább egyel több aminosavat hordoznak DNS-ükben a Földön honos húsznál, vagy azok az organizmusok, melyeket genetikailag módosítottak, de ide sorolható még több olyan létforma, melyeket azért módosítottak, hogy egyszerűbbek legyenek a bolygónkon található társaiknál.

Ward egyáltalán nem azt várja, hogy a Földön kívül is felfedezzünk életet, azonban hangsúlyozza, hogy az ember maga hozza létre az idegeneket itt a Földön, méghozzá egyre gyorsuló ütemben. Ha mégis találnánk bolygónkon kívül is életet, azok valószínűleg olyan elemeken alapulnak, mint a szilícium. Mivel a Naptól távolabb eső holdak és bolygók környezete jóval hidegebb, ezért igen kétségesnek tűnik, hogy ezek az esetleges életformák vizet használjanak, sokkal valószínűbb az ammónia, ami rendkívül alacsony hőmérsékleten is folyékony marad.