Uniós elképzelés a környezetbarát fűtőanyagok fejlesztésére

Az Európai Unió szerdán vázolta a környezetbarát, úgynevezett zöld fűtőanyag, a növényi anyagokból előállított áram termelésének növelésére vonatkozó tervét, hogy ezzel is enyhítse az EU energiaimport-függőségét.

A bizottság energetikai ügyekben illetékes tagja, Andris Piebalgs hangsúlyozta, hogy a megújítható energiaforrások elterjesztésére jelenleg alkalmazott állami ösztönzési rendszerek elégtelenek, a fejlesztéshez bővebb pénzügyi támogatásra volna szükség. Piebalgs szerint az unió ásványi nyersanyagfüggősége fokozódik: "2030-ra az unió teljes energiaszükségletének 70 százalékát importból fogja kielégíteni, ha addig semmi sem változik. A hazai források felhasználására van szükség".

A bioüzemanyagok mennyiségét a jelenlegi a 2003 évi 69 millió tonnáról 150 millió tonnára növekedhet 2010-re úgy, hogy nem következnek be alapvető változások a mostani mezőgazdasági gyakorlatban. A bizottság előrejelzése szerint a biomassza arányának növelése évente 209 millió tonnával csökkentené a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, 300 ezer munkahely létrejöttével járna és az energiaimport függőséget a mostani 48-ról 42 százalékra mérsékelné.

Az EU üzemanyagpiacán a bioüzemanyag részaránya 0,6 százalékos, távol van a 2010-re elérendő 5,75 százalékos uniós céltól. A bizottság a maga részéről az üzemanyagszabványok felülvizsgálatát tervezi, hogy a biomassza helyettesíthesse a közlekedésben, a fűtésnél használt ásványi nyersanyagokat. Kutatásokat kezdeményeznek a folyékony üzemanyagok fából, illetve hulladékokból történő előállíthatóságáról. Ami a megújítható energiaforrások egészét illeti, ezek felhasználási aránya jelenleg mindössze 6 százalékos, és az EU 9-10 százalékos arányt tart elérhetőnek 2010-re, ami elmarad a korábban megjelölt 12 százalékos aránytól. A kormányoknak garantált árakat kell megajánlaniuk a szélerőműveknek, ez a módszer az EU szerint sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint az áramkvóták megszabása.

A bizottság ugyanakkor még nem tartja elérkezettnek az időt egységes uniós szabályok kidolgozására, időt hagy magának arra, hogy előbb kialakuljanak a nemzeti tervek, utána elemzi majd azokat.