A szigetek biológiáját tükrözi vissza King Kong

Bár King Kong csupán Hollywood képzeletének szülötte, a tudósok szerint van alapja a hatalmas majom kialakulásának.

Az elmélet azon a biológiai tényen alapul, mely szerint az állatok a világtól elzárt szigeteken gyakran fejlődnek az általunk ismert szárazföldi válfajuk egy jóval nagyobb példányává. Sue Lieberman, a WWF International evolúciós biológusa, valamint globális faji programjának igazgatója elmondta, számos kutatás támasztja alá hogy a biológiai értelemben vett gigantizmus kialakulhat a szigeteken, bár az arányok meg sem közelítik King Kongét. A méretek megnövekedését az elszigeteltség, a versengés hiánya okozza. Minél messzebb van egy sziget a szárazföldtől annál nagyobb az eshetősége az új fajok evolúciójának.


A mozikban az ünnepek alatt bemutatott Peter Jackson által kreált King Kong egy 1930-as klasszikus feldolgozása, ami egy feltérképezetlen szigeten talált óriás gorilla viszontagságait meséli el. Jackson filmjében a méretes majom ragadozó dinoszauruszokkal küzd egy hatalmas denevérek és bogarak lakta szigeten, és szörnyei bár eltúlzottak, mégis fikciójuk több furcsa tényt tükröz vissza a szigeti életről. David Quammen természetíró egyik könyve szerint "egy sziget az egyedi és rendhagyó lények paradicsoma és szaporodási táptalaja".

Nem kevés példa van a gigantizmusra a szigeteken. Ilyenek a komodói sárkányok, a világ legnagyobb hüllői, melyek hossza meghaladja a 3 métert, súlyuk pedig az 200 kilogrammot. A kis indonéz szigeten felfedezett csúcsragadozó sok tekintetben ugyanolyan dermesztő, mint Jackson képzeletének szülötte: méretei mellett mérgező, baktériumokkal teli harapása teszi félelmetessé. Ami szintén érdekes, hogy az evolúció e különös fordulatai rendkívüli sebességgel, mindössze évtizedek alatt alakulnak ki.

Az Atlanti-óceánon fekvő, mindentől távol eső Gough-szigeten "vérszomjas egerek" élve fogyasztják el az albatroszfiókákat, veszélyeztetve a ritka madárfajt a világ legjelentősebb tengeri madár kolóniáján. Ezek az egerek a bálnavadász hajók fedélzetén érkeztek a szigetre és normál méretük háromszorosára nőttek. Elképesztő növekedésük a friss hús és fehérje kimeríthetetlennek tűnő éléstárának köszönhető, amit a veszélyeztetett Tristan albatrosz testesít meg.

Madagaszkár szigetén szintén számos természeti furcsasággal találkozhatunk. Ilyenek a már kihalt hatalmas elefántmadarak, melyek magassága eléri a 3 métert, valamint a több mint 80 kilogrammot nyomó lemúrok. Madagaszkár Kelet-Ázsiáról vált le több mint 100 millió évvel ezelőtt, ami igen gazdag ökorendszer kialakulását tette lehetővé. A szigeten 10 000 növény-, 316 hüllő- és 109 madárfaj található, többségük csak itt honos.

Akad azonban ellenpélda is, a szigeti fajoknál nem csupán a növekedés, de az "eltörpülés" is megfigyelhető.. Ezt a folyamatot a szigeteken lakó vízilovaknál, elefántoknál és szarvasoknál figyelték meg. Kong, aki elvileg fajtájának utolsó példánya egy másik jelenséget is bemutat, a kihalás meglepően magas arányát, különösen, ha a szigetet emberek is lakják. Számos szigeti faj - melyek ragadozó hiányában zavartalanul fejlődhettek - több képességüket is elvesztették.

Például a repülésre már képtelen madarak könnyű zsákmányt jelentenek a húsevő betelepülőknek. Ez lett a madagaszkári elefántmadarak végzete is, akárcsak a híres mauríciuszi dodoé. A Világ Megőrzési Szövetség szerint közel 800 faj halt ki az 1500-as évek óta, amikor a pontos történelmi és tudományos feljegyzések megkezdődtek. Ennek nagy része szigeteken ment végbe.

Az elmúlt 20 esztendőben azonban a kontinenseken is gyakorivá váltak a kihalások, a biológusok ezeket a területeket "virtuális szigeteknek" nevezik. Az egyik ilyen "szigeten" élnek King Kong rokonai, a hegyi gorillák, melyekből nagyjából 700 példány létezik még Kelet-Afrika Virunga hegyvidékén. Azonban az orvvadászat és a különböző betegségek hamar kipusztíthatják őket, amennyiben az állatvédők nem találnak ki új stratégiákat az emberiség legközelebbi rokonainak megmentésére, vélekednek a szakértők.