Sokat költünk informatikai termékekre

A régiós országokhoz képest magyar háztartások kiemelkedően sokat költenek háztartási gépekre és informatikai termékekre - derül ki a francia Cetelem Bank legfrissebb felméréséből.

Az európai emberek tavaly rosszabbnak látták országuk gazdasági helyzetét, mint egy évvel korábban - derül ki a Cetelem 2 ország lakosainak megkérdezésével készített felméréséből. Az összesített átlagos érték - tízes skálán - 2004-ben 4,71, tavaly pedig 4,68 volt, ráadásul vizsgált országok többségében a jövővel kapcsolatban is borúlátó véleményeket fogalmaztak meg a válaszadók. Magyarországon a gazdasági helyzet megítélése tavaly nem módosult az egy évvel korábbi 4,2-es értékhez képest. A fogyasztási kedv ugyanakkor jelentősen visszaesett: a 2004-es felmérés adatai szerint a magyar háztartások 54 százaléka tervezte növelni vásárlásra fordított kiadásait következő 12 hónapban, míg tavaly csak 31 százalékuk.

Az elemzés kiemelten foglakozott a világhálóval. Az internet az Egyesült Királyságban, Németországban és Belgiumban a legelterjedtebb, ám a többi európai ország lemaradása csökkent az elmúlt évben. A Cetelem-elemzés szerint az internettel rendelkező európaiak 54 százaléka használja a világhálót vásárlás előtti tájékozódásra, ha szabadidős tevékenységről és utazásról van szó. Nagy meglepetést okoztak a csehek, akik az élelmiszerek kivételével, minden vizsgált piacon az európai átlag feletti mértékben tájékozódnak a világhálón. A szlovák, magyar, lengyel és orosz internet felhasználók magatartása megfelel az európai átlagnak. A vásárlásnál az európaiak egyre több bizalmat fektetnek az elektronikus kereskedelembe, ugyanakkor az olaszok, magyarok, szlovákok, portugálok és oroszok gyanakvóak.

Az elemzés alapján a Magyarországon egy háztartásra jutó 1255 eurós fogyasztásihitel-állomány a "régiós négyek" (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország) közül a legmagasabb, igaz, jócskán elmarad az Egyesült Királyságban mért 9603, illetve a 11 vizsgálatba bevont ország 5045 eurós átlagától is. Az elemzés rámutat a devizahitelek drasztikus térnyerésére: míg 2004 végén a teljes 726,2 milliárd fogyasztásihitel-állomány milliárd 18,8 százaléka volt devizaalapú, 2005 novemberében már a 1169 milliárd forintos összállomány 43,7 százalékát adták ezen a kölcsönök.

Az idei elemzése újdonsága volt, hogy a kutatás készítői egyenlő nagyságú jövedelem esetén is összevetették a háztartások kiadásait. E szempont alapján egy év alatt Magyarországon költik a legtöbbet háztartási berendezésekre, egy háztartás összesen 438 eurót, a második Spanyolország, utána pedig Csehország következik, 287, illetve 286 euróval. Szintén azonos jövedelmi feltételeket alapul véve a magyar háztartások fordítják a legtöbbet informatikai termékekre is, mögöttünk pedig a belgák és a lengyelek állnak, sorrendben 362, 300, 198 eurós költéssel. Ha nem feltételezzük az egyenlő jövedelmeket, vagyis abszolút értékben a háztartási gépekre a spanyolok, informatikai cikkekre pedig a belgák fordítják a legtöbbet, 313, illetve 334 eurót.

A magyar piacon tavaly összesen 175 milliárd forintos költöttek háztartási berendezésekre, informatikai cikkekre 145 milliádot, bútorra pedig 137,5 milliárdot. A dobogósok után messze lemaradva jönnek a szórakoztató elektronikai termékek, az elemzés szerint ezek forgalma 85 milliárd forintra rúgott tavaly. A barkács- és sportcikkekre 72,5 milliárd, illetve 57,5 milliárd forintot költött a magyar lakosság. Ennek megfelelően egy magyar háztartás 45 250 forintot költött háztartási cikkekre egy év alatt, míg informatikai termékekre és bútorra 37 500, illetve 35 500 forintot fordított.