A kalózkodás a mozireklámot is veszélyezteti

Egy felmérés szerint a moziban vetített reklámfilmekre 44 százalékkal jobban emlékeznek a nézők, mint a televízióban látottakra, a hirdetők érdeklődése mégis folyamatosan csökken, illetve egyre inkább az off-screen eszközökre koncentrálódik.

Sokat lendíthet a mozireklám helyzetén, ha Magyarországon is digitalizálják a reklámfilmeket - mondta Nagy Jenő, a Cine­Real Media Kft. ügyvezető igazgatója. Így megszűnhet a kópia gyártási költsége és csökkenhet a gyártási idő. Nagy Jenő úgy véli, bár a tavalyi év nem nevezhető jónak a mozireklámszegmensben, nem kell még temetni a reklámhordozót, akár piaci bővülés is elkép­zelhető. A teljes reklám­tortából külön­böző becs­lések szerint 0,3-0,9 százalék jut a mozi­médiának. Nagy szerint az alacsony része­sedés elsősorban nem az apadó néző­számnak, hanem a rekláms­zakma hozzá­állásának tulaj­donítható, noha a mozi­reklám emlékezeti hatása sokkal jobb, mint a tévéspotoké.

Tény azonban, hogy tavaly Európa több államában - Spa­nyol­or­szág­ban, Cseh­országban, Né­met­or­szág­ban - 20 százalék feletti mértékben csökkent a mozi­láto­gatók száma. Magyar­orszá­gon 2002-ben több mint 15, tavaly 12,8 millió volt a nézőszám. Szakem­­berek szerint min­dez első­sorban a házi­mozi elter­jedé­sének köszön­hető, a többség ugyanis már csak a siker­filmeket nézi meg a film­szín­házban. Ráadá­sul az ille­gálisan letöltött filmek­nek köszön­hetően már a DVD megje­lenését sem kell meg­várni, a be­mu­tatóval egy időben otthon is megtekinthetők a filmek.

A piac sajátosságaira mutat rá az a jelenség, hogy míg Nyugat-Európában teljes kampányokat építenek a mozilátogatókra, Magyarországon inkább az off-screen hordozók válnak egyre népszerűbbé. Tavalyelőtt az off-screen költések az összes mozireklám-bevételeknek csupán 3 százalékát tették ki, tavaly már tíz százalék volt a részesedésük - mondta Nagy. A szezonalitás ebben a szegmensben is megfigyelhető, az on-screen (mozis) reklámfelületekért a nagyobb látogatottságú tavaszi és őszi hónapokban kell többet fizetni. Az utóbbi években viszont kiegyenlítődni látszik a kereslet, s így feltehetően az idén már egységes lesz a reklámidők ára is.

Az évente jelentkező öt-hat sikerfilm (blockbuster) többségét mindazonáltal ilyenkor mutatják be. Ebben a kategóriában 2006 a folytatások éve lesz: az idén mutatják be a Karib-tenger kalózai és az Underworld második, illetve az X-Men és a Mission Impossible harmadik részét. Szintén az év sikerfilmjei között szerepelhet a népszerű számítógépes játék alapján készült Silent Hill és a Superman remake. A filmforgalmazók szerint emellett a Bambi 2, a Jégkorszak második része, valamint a Da Vinci kód lehet 2006-ban marketingszempontból érdekes.

Jóval kevesebb forintot mozgathat meg, de az igényes közönség számára érdekes alkotásnak ígérkezik az idén Mel Gibson nagyszabású filmje, az Apocalipto, Quentin Tarantino és Roberto Rodriguez Grindhouse című horrorja, valamint Roberto Benigni alkotása, a Tigris és hó - mondta Csurdi Gábor, a Budapest Film filmforgalmazási vezetője.

A filmekhez kapcsolódó csecsebecséket is leginkább a nagy sikerfilmek esetén keresik a nézők: néhány alkotás - mint a Star Wars sorozat vagy a Harry Potter-filmek - merchandising bevételei meghaladták a 100 millió dollárt is, az összes bevétel akár 40 százalékát. Az üdítőital-, chips- és édességgyártók, valamint a gyorséttermek óriási pénzeket áldoznak azért, hogy kizárólag náluk jelenjenek meg a főhősök figurái és a film emblémája. Emellett jelentős bevétel származik az ajándéktárgyak és játékok értékesítéséből, bár akadnak negatív példák is, mint például a Mattel 1999-ben piacra dobott Star Wars figurái, amelyek végül a boltok polcain maradtak. A merchandising szinte eltörpülő tétel lehet a kevésbé népszerű és a művészfilmek esetében, de a magyar alkotásoknál is alig fedezik a költségek 3 százalékát.