Megszűnhet a hazai gyógynövény-termesztés

Veszélybe kerül a magyarországi gyógy- és aromanövény-termesztés, ha az ágazat nem kap segítséget.

A korábban külföldön is elismert ágazat ma nem tudja felvenni a versenyt kihívóival, elvesztette exportpiacait, s egyre kevesebben foglalkoznak termesztéssel. A hazai gyógynövénytermelők hátrányban vannak nyugat-európai versenytársaikkal szemben: utóbbiak nagyobb támogatást kapnak a gabonatermelőknél, mivel a gyógynövénytermesztés pihentetésnek - azaz "nem élelmiszercélú művelésnek" - számít, míg hazánkban a földalapú támogatási kategóriába sorolták. Pedig a gyógynövény, amellett, hogy környezetvédelmi szempontból is előnyösebb a nagyüzemi gabonatermesztésnél, csökkenthetné annak túltermelését is.

A támogatás nagysága - magyarázta a Napi Online-nak Bernáth Jenő, a Budapesti Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének vezetője - az uniós csatlakozás idején több mint kétszerese lett volna a földalapúnak, ám a termesztők legalább 2007-ig csak a földalapú támogatás rájuk eső részét kapják, ami jelenleg harmada az uniós szintnek. Magyarországon legalább duplájába kerül egy kilogramm növény előállítása, mint Szerbiában, Lengyelországban vagy akár Németországban is - véli Rózsahegyi Gábor, akinek cége - a Rózsahegyi Gyógy- és Fűszernövény Forgalmazó Kft. - évi 1400 tonna gyógy- és fűszernövényt dolgoz fel. Ennek fele ma már importból származik.

A támogatási visszásság mellett szabályozási anomáliák is nehezítik az ágazat életét - jelenleg egy 30 éves jogszabály vonatkozik a termesztésre. Már a fogalmi definíciók sem tiszták, de a jogszabályjavaslatok elvesznek a három érintett tárca (a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, az Egészségügyi és a Környezetvédelmi Minisztérium) útvesztőiben. Nincsenek állami források a fajta-előállításra, a növényvédelmi és vegyszeres gyomirtási technológiák kidolgozására és azok regisztrációs költségének térítésére sem, pedig ezeket az 5-50 hektáron termelő gazdák a világon sehol sem képesek önállóan kigazdálkodni - hívják fel a figyelmet a szakemberek.

Hozzáteszik, hogy míg ezekre más tagországokban állami forrásokat kapnak, itthon 2005-ben négy fajtát vontak vissza, de idén is többet viszszavonhatnak, mert a termesztők képtelenek ennek költségeit fizetni, a nemesítés pedig gyakorlatilag megszűnt. A gyógy- és aromanövény-termesztésbe vont terület nagysága hosszú ideje változatlanul 24-26 ezer hektár, a termelt és gyűjtött növények mennyisége viszont 4-5 ezer tonna lehet évente, szemben a korábbi 20-25 ezer tonnával. Egyes becslések szerint az ágazat 70 ezer főt is foglalkoztat, de a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban - Zemplén, Nyírség - jelentős megélhetési forrást jelent.

A felvásárlási ár az elmúlt években igen enyhén emelkedett, a teljes piac forgalma mintegy 28-30 milliárd forint. A termesztett növények közül a kamilla, a koriander, a mustármag, a levendula, a kakukkfű és a borsfű járnak az élen. A vadon termők közül a csalán, a hárs, a csipkebogyó, a kamilla, a bodza gyűjtése kiemelkedő.

A hazai gyógynövénypiacot hat nagy feldolgozó közül a Herbária Rt. vezeti. Tavaly 12-14 százalékos forgalomnövekedés mellett több, mint 2 milliárd forint árbevételt értek el, idén 10 százalékos növekedést terveznek. A Herbária Rt. 170-féle terméket - gyógynövény- és gyógyhatású teákat, élelmiszer-ipari és kozmetikai cikkeket - állít elő. A legkeresettebbek a kamilla, a csipkebogyó, a hárs, a bodza, a zsurló gyógynövény- és gyógyhatású teák filterezett változatai. A csaknem 600 tonna alapanyagból 400 tonnát hazai termelőktől, illetve gyűjtőktől vásárolnak fel, a fekete és a zöld teákhoz szükséges, nálunk nem honos növényekből 45 tonnát szereznek be évente.

A hazai és a külföldi értékesítés terén a cégnél az elmúlt években nem volt jelentős változás, az export aránya 8-10 százalék. A gyógynövény- és késztermékkivitel Németországba és Olaszországba, Hollandiába, Kanadába és újabban Oroszországba irányul.