2006. február 16. 11:12, Csütörtök
Információbiztonsági Kutató-Fejlesztő Központ nyílt a KÜRT és a Veszprémi Egyetem együttműködésében.
A KÜRT ZRt. a Veszprémi Egyetemmel együttműködve Információbiztonsági Kutató-Fejlesztő Központot hozott létre integrált információbiztonsági módszertanok és eszközrendszerek kifejlesztésére. A központ célja, hogy világszínvonalú, szakmailag és
tudományosan megalapozott módszereket, termékeket hozzon létre a hazai és az
Európai Unióban mutatkozó piaci igények kielégítésére, fejlesztve ezzel
Magyarország versenyképességét. A 3 év időtartamú projekt teljes
költségvetése 378 millió forint, amelyhez a konzorcium pályázati forrásból
támogatást kapott a Jedlik Ányos Program keretében.
Korábbi közös eredményeikre alapozva a Veszprémi Egyetem Műszaki
Informatikai Kara (VE MIK) és a KÜRT 2004-ben hozott létre konzorciumot -
hazai és nemzetközi kutatóhelyek bevonásával -, melynek eredményeként
2005-ben felállították a VE MIK keretén belül működő Információbiztonsági
Kutató-Fejlesztő Központot (IBKFK). A központ az információbiztonság új
szemléletű és egyben legmagasabb szintű kezeléséhez integrálja a fizikai,
logikai és humán biztonsági területeket, és ezekre folyamat-, valamint
eszköz-centrikus módszertanokat, technológiákat fejleszt. A fejlesztés
eredményeit a konzorcium által létrehozott vállalkozások fogják
értékesíteni itthon és a nemzetközi piacokon egyaránt.
A közös projekt 2005. szeptember közepén indult, az első feladat eredményei
2006. március végén várhatók. Jelen pillanatban a KÜRT a termékek és igények
piacfeltárását, a VE MIK pedig a tudományos alaptechnológiák áttekintését és
rendszerezését végzi. A kutatások az egyetemi kutatói laboratóriumokban, a
karon felállított projektirodában, illetve a KÜRT székhelyén folynak. A
fejlesztésben 24 szakember vesz részt (kutató-fejlesztők, vezető tanácsadók,
PhD hallgatók, projektés termékmenedzserek).
A Jedlik Ányos Programot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005.
április 20-án hirdette meg, a pályázatot 2005. augusztus 31-én fogadták el.
A projekt költségvetése 378 millió forint, ebből a megítélt támogatás
összege 300 millió forint volt - 189 millió forint a Veszprémi Egyetem és
111 millió forint a KÜRT számára, a fennmaradó részhez a KÜRT 78 millió
forint saját erővel járult hozzá. A projekt időtartama 3 év, az összegek
felhasználása ennek megfelelően három részletben történik.
Hasonló integrált biztonsági koncepciót eddig csak az Egyesült Államokban
kezdeményeztek, így a KÜRT a Veszprémi Egyetemmel összefogva nemcsak hazai,
de európai tekintetben is az első helyen áll. Az IBKFK célja integrált biztonsági módszertanok, szoftverek létrehozása, az
információbiztonság integrált kezeléséhez elengedhetetlen menedzsment
eljárások kialakítása, és átfogó kockázatmenedzsment kidolgozása,
megvalósítása. A tervezett rendszer erőssége, hogy a vállalatoknál
meglevő biztonsági állapotra épít, azt egészíti ki a hiányzó
rendszerelemekkel és egy közös menedzsment platformmal.
Dr. Gaál Zoltán, a Veszprémi Egyetem rektora kifejtette, hogy a központ az
információbiztonság jövőbeni fejlesztéseit megalapozó kutatások végzését, az
eredmények nemzetközi tudományos körökben való elismertetését és a
későbbiekben a hazai és nemzetközi szakemberek oktatásában való
hasznosítását is kiemelt célként kezeli. "Az IBKFK gondozásában az integrált biztonsági megoldások elemeiként olyan
intelligens eszközök is kifejlesztésre kerülnek, amelyek alkalmasak a
környezetből érkező összetett információk rögzítésére, értékelésére,
elemzésére illetve ezek alapján döntések, intézkedések kezdeményezésére,
valamint mindezek kommunikációjára." - tette hozzá Kmetty József a KÜRT ZRt.
vezérigazgatója.
Különösen fontos, hogy a rendszert működtető érzékelők (szenzorok) beépített
mesterséges intelligenciával, tanulási képességgel rendelkezzenek, így a
korábbi incidensek tapasztalatainak beépítésével és megtanulásával az egész
biztonsági rendszer szintjét folyamatosan magas fokon tudják tartani.
Például egy mozgásokat detektáló szenzoreszköz együttműködve egy képeket
felismerni képes másik szenzoreszközzel, egyre pontosabb információkat képes
nyújtani a mozgást okozó objektum jellegéről (veszélyes eszköz, személy,
stb.), és a rendszerre gyakorolt esetleges káros hatásairól.